Jobb-Állás Blog

Álláspiac és karrier közelről

Rendszeresen felbukkanó kérdéskör, hogyan lehet légiutas-kísérőként nagy társaságokhoz bejutni, milyen elvárásoknak kell megfelelni, kinek jók az esélyei. Hogy mekkora álláspiac ez, két légitársaságtól kapott válaszok mutatják: az Emirates 135 országból több mint 23 ezer légiutas-kísérőt alkalmaz. A Wizzair 700-800 közötti munkatársat vesz fel évente. Kell a munkaerő, mert az utas is több: például a Wizzair utóbbi egy éves forgalma 20, a Ryanairé 14 százalékkal nőtt az áprilisi adatok szerint. A közelmúltban beszéltem egy fiatal lánnyal, aki márciusban sikeresen vette a Qatar Airways felvételijét és egy légiutaskísérő-képző iskola vezetőjével. Néhány hasznos gondolat tőlük mindazoknak, akik ezt a pályát célozzák meg.

Petra (kérte, teljes nevét ne említsem) 21 éves, tavaly érettségizett Budapesten. Mivel akkoriban még nem kristályosodott ki számára, merrefelé szeretné folytatni, átmeneti munkaként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér business várójában hostesskedett néhány hónapon át. Ott dolgozva került látóterébe a légiutas-kísérő szakma. Vonzotta az utazás, a külföldi élet, más kultúrák megismerésének a lehetősége. Egy ismerőse ajánlotta figyelmébe a budapesti Europe Crew Academy képzését, ami felkészíti őt új karrierjére. Petra beiratkozott az iskolába, elvégezte a másfél hónapos alapképzést, majd tavasszal nekivágott az álláskeresésnek.

A példa tipikusnak számít. „Magyarországon nagy a szakma presztízse. Az egyik vonzerő a világ felfedezésének a lehetősége, nemzetközi csapatban, az idegen nyelvet használva. Jellemzően húszas éveik elején járó fiatalok vágnak bele. Még családalapítás előtt, amikor rugalmasak, mobilak” - mondja Papp András, az Europe Crew Academy ügyvezetője.

Ki alkalmas erre?
Sok minden tanulható, a személyes tulajdonságok (a szaknyelvben soft skill) azonban nehezebben változtathatóak. Az Emirates légitársaság a pozitív attitűdöt, a kellő empátiát, a multikulturális munkakörnyezetre való nyitottságot, és a rugalmasságot említi válaszában. Emellé persze egy sor más tudás kell, például folyékony angol, a repülőgépen felmerülő problémák profi kezelése, amit képzéseken el lehet sajátítani.

„Gyakori hiba, ha a szülő tereli e pályára a fiatalt. Ha nem jön belülről, hogy valaki erre vágyik, az gyorsan lejön állásinterjún. Lényeges szempont még az arányos testalkat (BMI) (légitársaságoktól függ, mit is jelent ez, de a túlsúly többnyire akadály) és formaruhában, látható helyen, nem lehet tetoválás” – teszi hozzá Papp András.

Nyílt nap vagy meghívásos állásinterjú
Hogyan is megy a bekerülés? Többféle módszer létezik. Az Emirates gyakorlata: az online jelentkezési lap kitöltését követően az első interjúra egy videó-meghallgatás formájában kerül sor. Akik ezen túljutnak, őket egy egész napos, személyes találkozóra invitálják. Meghallgatáson, az angol nyelvtudást felmérő teszten, pszichometriai felmérésen, valamint egy egyéni szituációs interjún is részt vesznek.

A Wizzair és a Qatar Airways nyílt napon toboroz. Ide bárki benevezhet, ha tudomást szerez róla. Így tett Petra, aki a március végére hirdetett Qatar open day-ra jött el a budapesti Marriott Hotelbe. „Reggel 9 órakor kezdődött, pontosan kellett érkezni. Aki késett, nem kapott lehetőséget. Elvárás volt az üzleties viselet: a térdig érő szoknya, blézer, blúz, 5 centinél nem magasabb magas sarkú. Körülbelül 180-an lehettünk” – mondja az első pillanatokról.

Nulladik lépésben mindenki leadta önéletrajzát, majd a jelölteket egyesével szólították egy 1-2 perces beszélgetésre. Ez bemutatkozásból állt és azt kérdezték, miért szeretne a pályázó náluk dolgozni légiutaskísérőként. Miután mindenki sorra került, 50 főre szűkítették a listát, a többieknek véget ért a kiválasztás. Akik maradtak, nekik angol nyelvű tesztet kellett kitölteni, ami újra felezte a mezőnyt. „Középfok körüli, nagyjából ’preintermediate’ szintű tudást vártak el, a tesztkérdések is ilyenek voltak” – mondja Petra.

Amikor már csak 25-en maradtak, akkor következett a magasságpróba: lábujjhegyre állva a kart kinyújtva el kellett érni a 212 centiméter magasságot (ez is kizáró feltétel). Majd angol nyelvű beszélgetés jött húzott téma alapján. Petra az „ideális életről” osztotta meg gondolatait a vizsgáztatókkal.

A negyedik kör után már csak 16-an maradtak állva. Őket két csoportra bontották. A két nyolcasnak azt kellett megvitatnia, hogy milyen tulajdonságok kellenek a légiutaskísérő szakmához. A bírálók nézték, ki hogyan viselkedik a csoportban. "A szituációs gyakorlaton azok a jelöltek buktak el, akik dominánsak voltak, főnökösködni akartak” – jegyzi meg. A nap végére a 180 pályázóból 8-at választottak ki, közöttük őt.

Még ez sem jelent állásajánlatot, de már 80 százalékos valószínűséget igen. Petra elindíthatta hivatalos pályázását a dohai légitársaságnál. Ha átmegy a különféle vizsgálatokon (orvosi alkalmassági, személyes háttér) és a betanítási szakaszon, akkor bekerül a prémium légitársasághoz.

Karrierlépcsők légiutas-kísérőként
Papp András elmondta, vannak, akik diszkont társaságnál (fapados) kezdik pályájukat légiutas-kísérőként. Innen vezető légiutas-kísérőként folytathatják, esetleg prémium légitársasághoz váltanak. Opció lehet irodai háttérterületre (back office) lépni és ezzel egy nyugalmasabb életszakaszt előkészíteni. Sokan vannak, akik életük 5-10 éves fázisaként tervezik ezt az időszakot és teljesen más területen folytatják.

A Wizzairnél 6, az Emiratesnél 7 hétig tart a betanító oktatás. Az Emiratesnél 18 hónap után üzemelési igényektől függően a légiutas-kísérő feljebb léphet a Business osztályra, további 12 hónap elteltével továbbtanulhat és megcélozhatja a First osztályt.

Mennyit lehet ezzel keresni?
A fizetésekről a légitársaságok mélyen hallgatnak, még hozzávetőleges számokat sem említenek. Így nem hivatalos forrásokból gyűjtöttem infókat. Annyi bizonyos, hogy a bér mindenhol a magyar átlag feletti. A fizetés több részből tevődik össze: alap, repült órák száma és fapadosoknál a fedélzeten eladott termékek utáni jutalék. A bruttó és a nettó fizetés között különféle kedvező adózási megoldásoknak köszönhetően se a Wizzairnél, se az Emiratesnél nincs jelentős különbség.

Fapadosoknál 250-300 ezer forint kereshető meg egy hónapban, nyáron átlag feletti repült órával akár 500 ezer forint is. Az Arab-öböl térségének prémium légitársaságai ennél sokkal többet, lehet keresni: kezdőként 600-700 ezer forint körüli összeget, tapasztalattal 1 millió forint feletti helyi valutát.

...és persze kedvezményes repjegyek
Nem elhanyagolható szempont a béren kívüli juttatás. Erről már az Emirates nyilatkozott: Évi 30 nap szabadság, kedvezményes jegyvásárlási lehetőség, pozíciótól függően orvosi- és fogorvosi ellátás. Az Emirates emellett saját hálószobát biztosít közös szálláson, valamint végkielégítést is nyújt (az Egyesült Arab Emirátusok munkatörvénye értelmében a vállalattól való távozáskor az első öt évben minden eltöltött év után 21 napi alapfizetést, az ötödik évet követően pedig minden eltöltött év után 30 napi fizetés illeti a munkavállalót).

A Wizzairnél is megjelenik a kedvezményes jegyvásárlás nem csupán a munkatársaknak, hanem családtagjaiknak, barátaiknak. Ingyenesen parkolhatnak a repülőtéren és kedvezményesen vásárolhatnak a repülőtéri boltokban. Vonzó lehet még az is, hogy a társaság bázisain belül válthatnak munkahelyet, így több várost is felfedezhetnek.

A nyári turistaszezonban szem elé kerül a felszolgáló szakma. Hiszen ki ne látná őket nyaralása alatt az éttermekben sürgölődni, mosolyogni, rendelést felvenni, rázós helyzeteket kezelni. Mi kell ahhoz, hogy valaki kitanulja a szakmát? Elmélet és gyakorlat – persze. Egy budapesti iskola egy fokkal tovább megy: görögországi szakmai gyakorlatot ad a magyar képzés mellé.

Néhány szalagcím a pincér szakmáról az utóbbi évek trendjei alapján: világszerte hiányszakma, nyelvtudással könnyű a váltás az országok között, még országon belül is nagyok a fizetési különbségek, az átlag felettieknek biztos megélhetést nyújt. Persze nem szabad elhallgatni, hogy kemény szakma ez: fizikai állóképesség, stressztűrés, emberek, váratlan helyzetek kezelése napi 12 órában az éjszakába nyúló munkanapokkal.

Nagyot ugrottak a fizetések
Egy neves budapesti vendéglátós mondta nekem a közelmúltban, hogy az utóbbi két évben elszabadultak a bérek a fővárosban, legalább 20 százalékot ugrottak. Egy szakácsnak bruttó 300 ezer körül, egy pincérnek 400, egy séfnek 500 ezer forint körül kell fizetni. Nyugat-Európában pedig ezt hárommal lehet szorozni. A Balatonnál sincs másképp a helyzet: nettó 250 ezer forint alatt nehéz felszolgálót találni az étteremvezetőknek.

Egy érdekes képzésre bukkantam a közelmúltban. Az Európa 2000 Középiskola és a Gundel Étterem tanfolyama a Svájcban elterjedt sémát követi. A nap egyik részében a diákok elméletet tanulnak, majd gyakorlati képzéssel folytatják. Ez nem igényel nagy szervezést, ugyanis az iskola és az étterem pár percre van egymástól. Néhányan már a tanév alatt, iskola mellett a patinás étteremben dolgoznak alkalmi munkaerőként.

Szakmai gyakorlat Görögországban a csúcsszezonban
A másik elem: a diákokat nyáron „mély vízbe” dobják. Görögországba küldik szakmai gyakorlatra, 5 hónapra. A tanulók nem csak az 5*-os vendégkiszolgálást tanulják meg, de az önálló életben, önálló döntésekben tapasztalatot szereznek. A szakmai gyakorlatért fizetés jár, ami a havi 450 eurót (140 ezer forintot) is elérheti, mellé szállás és ellátás jár. A legügyesebbeknek a Gundel munkalehetőséget is biztosít. Egy Korfuról visszatért fiatal mesélte: sokat fejlődött az angolja, megtanulta, hogyan lehet jól kezelni a különböző kultúrákból érkező vendégeket, nemzetközi csapatban dolgozni.

Ne a megúszásról szóljon a szakma tanulása
Ami számomra tanulság és útravaló minden kedves olvasómnak: ha belekezd egy szakma kitanulásába, ne a legkönnyebb ellenállás felé induljon. Biztosan el lehet végezni egy felszolgáló tanfolyamot minimális megterheléssel, de így soha nem fogunk átlag felett keresni és nehezen nyílnak meg az utak jó külföldi munkaadók felé. Ha pályakezdőként az önéletrajzban jó referenciát vagy külföldi tapasztalatot tudunk felmutatni, teljesen más kapuk nyílnak meg előttünk.

Ki alkalmas akkor a felszolgáló pályára? Erről Bori Márk, a Gundel Étterem talent managere azt mondja: „Erősen javasolt az angol nyelvtudás, mosolygós, nyitott személyiség, fogékonyság az új dolgokra, és az érdeklődés a szakma iránt. Minden mást meg lehet tanulni."

Rendszeresen felbukkanó kérdéskör, hogyan lehet légiutas-kísérőként nagy társaságokhoz bejutni, milyen elvárásoknak kell megfelelni, kinek jók az esélyei. Hogy mekkora álláspiac ez, két légitársaságtól kapott válaszok mutatják: az Emirates 135 országból több mint 23 ezer légiutas-kísérőt alkalmaz. A Wizzair 700-800 közötti munkatársat vesz fel évente. Kell a munkaerő, mert az utas is több: például a Wizzair utóbbi egy éves forgalma 20, a Ryanairé 14 százalékkal nőtt az áprilisi adatok szerint. A közelmúltban beszéltem egy fiatal lánnyal, aki márciusban sikeresen vette a Qatar Airways felvételijét és egy légiutaskísérő-képző iskola vezetőjével. Néhány hasznos gondolat tőlük mindazoknak, akik ezt a pályát célozzák meg.

Petra (kérte, teljes nevét ne említsem) 21 éves, tavaly érettségizett Budapesten. Mivel akkoriban még nem kristályosodott ki számára, merrefelé szeretné folytatni, átmeneti munkaként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér business várójában hostesskedett néhány hónapon át. Ott dolgozva került látóterébe a légiutas-kísérő szakma. Vonzotta az utazás, a külföldi élet, más kultúrák megismerésének a lehetősége. Egy ismerőse ajánlotta figyelmébe a budapesti Europe Crew Academy képzését, ami felkészíti őt új karrierjére. Petra beiratkozott az iskolába, elvégezte a másfél hónapos alapképzést, majd tavasszal nekivágott az álláskeresésnek.

A példa tipikusnak számít. „Magyarországon nagy a szakma presztízse. Az egyik vonzerő a világ felfedezésének a lehetősége, nemzetközi csapatban, az idegen nyelvet használva. Jellemzően húszas éveik elején járó fiatalok vágnak bele. Még családalapítás előtt, amikor rugalmasak, mobilak” - mondja Papp András, az Europe Crew Academy ügyvezetője.

Ki alkalmas erre?
Sok minden tanulható, a személyes tulajdonságok (a szaknyelvben soft skill) azonban nehezebben változtathatóak. Az Emirates légitársaság a pozitív attitűdöt, a kellő empátiát, a multikulturális munkakörnyezetre való nyitottságot, és a rugalmasságot említi válaszában. Emellé persze egy sor más tudás kell, például folyékony angol, a repülőgépen felmerülő problémák profi kezelése, amit képzéseken el lehet sajátítani.

„Gyakori hiba, ha a szülő tereli e pályára a fiatalt. Ha nem jön belülről, hogy valaki erre vágyik, az gyorsan lejön állásinterjún. Lényeges szempont még az arányos testalkat (BMI) (légitársaságoktól függ, mit is jelent ez, de a túlsúly többnyire akadály) és formaruhában, látható helyen, nem lehet tetoválás” – teszi hozzá Papp András.

Nyílt nap vagy meghívásos állásinterjú
Hogyan is megy a bekerülés? Többféle módszer létezik. Az Emirates gyakorlata: az online jelentkezési lap kitöltését követően az első interjúra egy videó-meghallgatás formájában kerül sor. Akik ezen túljutnak, őket egy egész napos, személyes találkozóra invitálják. Meghallgatáson, az angol nyelvtudást felmérő teszten, pszichometriai felmérésen, valamint egy egyéni szituációs interjún is részt vesznek.

A Wizzair és a Qatar Airways nyílt napon toboroz. Ide bárki benevezhet, ha tudomást szerez róla. Így tett Petra, aki a március végére hirdetett Qatar open day-ra jött el a budapesti Marriott Hotelbe. „Reggel 9 órakor kezdődött, pontosan kellett érkezni. Aki késett, nem kapott lehetőséget. Elvárás volt az üzleties viselet: a térdig érő szoknya, blézer, blúz, 5 centinél nem magasabb magas sarkú. Körülbelül 180-an lehettünk” – mondja az első pillanatokról.

Nulladik lépésben mindenki leadta önéletrajzát, majd a jelölteket egyesével szólították egy 1-2 perces beszélgetésre. Ez bemutatkozásból állt és azt kérdezték, miért szeretne a pályázó náluk dolgozni légiutaskísérőként. Miután mindenki sorra került, 50 főre szűkítették a listát, a többieknek véget ért a kiválasztás. Akik maradtak, nekik angol nyelvű tesztet kellett kitölteni, ami újra felezte a mezőnyt. „Középfok körüli, nagyjából ’preintermediate’ szintű tudást vártak el, a tesztkérdések is ilyenek voltak” – mondja Petra.

Amikor már csak 25-en maradtak, akkor következett a magasságpróba: lábujjhegyre állva a kart kinyújtva el kellett érni a 212 centiméter magasságot (ez is kizáró feltétel). Majd angol nyelvű beszélgetés jött húzott téma alapján. Petra az „ideális életről” osztotta meg gondolatait a vizsgáztatókkal.

A negyedik kör után már csak 16-an maradtak állva. Őket két csoportra bontották. A két nyolcasnak azt kellett megvitatnia, hogy milyen tulajdonságok kellenek a légiutaskísérő szakmához. A bírálók nézték, ki hogyan viselkedik a csoportban. "A szituációs gyakorlaton azok a jelöltek buktak el, akik dominánsak voltak, főnökösködni akartak” – jegyzi meg. A nap végére a 180 pályázóból 8-at választottak ki, közöttük őt.

Még ez sem jelent állásajánlatot, de már 80 százalékos valószínűséget igen. Petra elindíthatta hivatalos pályázását a dohai légitársaságnál. Ha átmegy a különféle vizsgálatokon (orvosi alkalmassági, személyes háttér) és a betanítási szakaszon, akkor bekerül a prémium légitársasághoz.

Karrierlépcsők légiutas-kísérőként
Papp András elmondta, vannak, akik diszkont társaságnál (fapados) kezdik pályájukat légiutas-kísérőként. Innen vezető légiutas-kísérőként folytathatják, esetleg prémium légitársasághoz váltanak. Opció lehet irodai háttérterületre (back office) lépni és ezzel egy nyugalmasabb életszakaszt előkészíteni. Sokan vannak, akik életük 5-10 éves fázisaként tervezik ezt az időszakot és teljesen más területen folytatják.

A Wizzairnél 6, az Emiratesnél 7 hétig tart a betanító oktatás. Az Emiratesnél 18 hónap után üzemelési igényektől függően a légiutas-kísérő feljebb léphet a Business osztályra, további 12 hónap elteltével továbbtanulhat és megcélozhatja a First osztályt.

Mennyit lehet ezzel keresni?
A fizetésekről a légitársaságok mélyen hallgatnak, még hozzávetőleges számokat sem említenek. Így nem hivatalos forrásokból gyűjtöttem infókat. Annyi bizonyos, hogy a bér mindenhol a magyar átlag feletti. A fizetés több részből tevődik össze: alap, repült órák száma és fapadosoknál a fedélzeten eladott termékek utáni jutalék. A bruttó és a nettó fizetés között különféle kedvező adózási megoldásoknak köszönhetően se a Wizzairnél, se az Emiratesnél nincs jelentős különbség.

Fapadosoknál 250-300 ezer forint kereshető meg egy hónapban, nyáron átlag feletti repült órával akár 500 ezer forint is. Az Arab-öböl térségének prémium légitársaságai ennél sokkal többet, lehet keresni: kezdőként 600-700 ezer forint körüli összeget, tapasztalattal 1 millió forint feletti helyi valutát.

...és persze kedvezményes repjegyek
Nem elhanyagolható szempont a béren kívüli juttatás. Erről már az Emirates nyilatkozott: Évi 30 nap szabadság, kedvezményes jegyvásárlási lehetőség, pozíciótól függően orvosi- és fogorvosi ellátás. Az Emirates emellett saját hálószobát biztosít közös szálláson, valamint végkielégítést is nyújt (az Egyesült Arab Emirátusok munkatörvénye értelmében a vállalattól való távozáskor az első öt évben minden eltöltött év után 21 napi alapfizetést, az ötödik évet követően pedig minden eltöltött év után 30 napi fizetés illeti a munkavállalót).

A Wizzairnél is megjelenik a kedvezményes jegyvásárlás nem csupán a munkatársaknak, hanem családtagjaiknak, barátaiknak. Ingyenesen parkolhatnak a repülőtéren és kedvezményesen vásárolhatnak a repülőtéri boltokban. Vonzó lehet még az is, hogy a társaság bázisain belül válthatnak munkahelyet, így több várost is felfedezhetnek.

Április 20-án jön egy érdekesnek ígérkező rendezvény. Közel 200 budapesti startup céghez lehet bejutni két nap alatt, ahol lesznek irodatúrák, előadások, kötetlen beszélgetések, aztán este buli. Berlinből indult a kezdeményezés, a Startup Safary. Hasznos lehet álláskeresőknek, pályaválasztóknak, az innováció iránt érdeklődőknek, szülőknek. Szakmák szerint nem csupán informatikusoknak, hanem mindenkinek, aki az új technológiát munkája szolgálatába állítaná a gasztrótól az egyéni tanácsadásig.

„Reggelik, irodatúrák, kötetlen szakmai beszélgetések a munkatársakkal, képzések, előadások, workshopok és este bulik vezetnek be ebbe a világba. Aki ügyes, akár új állással is távozhat vagy láthatja, merre érdemes képeznie magát, melyek lesznek a jövő keresett szakmái” – mondja az előkészületekről Kovács Péter főszervező.

Lehet menni a Prezihez is
Kikkel lehet találkozni? A prezentációs szoftverével a világpiacra betört Prezi neve széles körben ismert. Ám egy sor más befutott startup eddig nem kapott akkora nyilvánosságot. Pedig összesen több ezer új munkatársat keresnek és nyugati munkakörülményeket kínálnak nemzetközi csapattal.

A Budapesten indult Distinctiont például a vezető online repülőjegy-kereső, a Skyscanner vásárolta fel. A szintén magyar alapítású LogMeIn idén már 1 milliárd dolláros forgalmú cég lehet. Az Emarsys felhő alapú marketing szoftverével vezető szereplő a piacon. A Bitrise bekerült a startupvilág élvonalát képviselő Y Combinator három hónapos inkubációs programjába.

Bárki felépítheti magát egy új szakmában
A szervezők igyekeznek megkönnyíteni résztvevők dolgát és 13 tematikus útvonalat kínálnak, hogy mindenki a számára legérdekesebb cégek életébe nézhessen bele, vagy a legfontosabb szakemberek előadásait hallgathassa meg. Kovács Péter elmondta, hogy az informatikusokon kívül egy sor más terület – marketing, értékesítés, oktatás, kommunikáció, gasztronómia, életmód-tanácsadás stb. – újdonságai megjelennek.

„Azt akarjuk megmutatni, hogy az új technológiák kiaknázásával bárki felépítheti magát. Például meg lehet ismerkedni digitális nomádokkal, akik a világot bejárva dolgoznak más és más közösségi irodából online marketingesként vagy projektmenedzserként” – fogalmaz a szervező.

Mi az a Startup Safary?
Berlinből 2012-ben indult kezdeményezés, melynek célja a startup világ megismertetése a szélesebb közönséggel illetve a piaci szereplők közötti kapcsolatok bővítése. A cégek egy vagy két napra kinyitják kapuikat az érdeklődők előtt, és programokat szerveznek szakmabelieknek, potenciális befektetőknek, álláskeresőknek, pályaválasztás előtt állóknak. A Startup Safary-t eddig Európa több mint tíz városában rendezték meg Párizstól Athénig. Budapesten tavaly tartották az első ilyen eseményt közel 3 ezer résztvevővel.

Bővebb információ a Startup Safary weboldalán érhető el.

A közbeszédben az Erasmus egyet jelent a külföldi egyetemi, főiskolai tanulmányokkal. Pedig valójában az EU által finanszírozott mobilitási program ennél sokkal többről szól. Például szakmai gyakorlatra is mehetnek fiatalok a szakképzésből és a felsőoktatásból egyaránt. Most kaptam hírt egy szakképző iskolától, mely rendszeresen küldi vendéglátós diákjait Görögországba, néhány hete pedig egy konferencián beszéltem Erasmus szakmai gyakorlaton járt magyar egyetemistával.

Magyar tanulók görög szállodákban
A Kos és Korfu szigetein lévő 4 csillagos szállodákban teljesítenek évről évre szakmai gyakorlatot az Európa 2000 iskola diákjai. A Tempus Közalapítvány által koordinált pályázatban közel 90 000 eurós (28 millió forint) támogatást biztosít az Európai Bizottság az iskolának, amely kiválasztja, felkészíti, kiutaztatja és a szállodákkal együttműködve foglalkoztatja a diákokat a májustól októberig tartó szezon során.

A görög szállodában dolgozó, tanuló magyar fiatalok. A turistaszezon alatt gyakorolták az időnyomás alatti munkát

Az iskolán belül „A jövő legjobb vendéglátós gyakornokai" címet viseli a program. A közel 5 hónapos gyakorlati idő alatt végig élesben dolgoznak leendő vendéglátóipari szakmájukban: felszolgálóként, recepciósként, animátorként. A szaktudás mellett fejlődik a nyelvtudás, a társas kompetenciák, a munkában egyre fontosabb úgynevezett soft skillek (kommunikáció, problémamegoldás, rugalmasság, kitartás) és idegen környezetben kell megállniuk a helyüket. A gyakorlatot sikeresen teljesített tanulók Europass Mobilitási Bizonyítványt kapnak, mely előnyt jelent a későbbi álláskeresében. (Egy 5 hónapos görögországi vendéglátós szakmai gyakorlat jó nevű szállodákban egyébként mindenhol jól mutat...) 2017-ben újra 20 diáknak nyílik lehetősége arra, hogy részt vegyen az Erasmus+ programban.

Egyetemistaként Lisszabonban
Január végén beszélgettem egy rendezvényen Fejér Mercédesszel, aki 2016-ban végezte szakmai gyakorlatát három hónapon át Magyarország Lisszaboni Nagykövetségén szintén az Erasmus+ program keretében. Mercédeszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként nagyon érdekli a diplomácia, jelentkezett az egyetemén, majd második lépcsőben a Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytatódott a pályázás.

„Egy nagy szervezetnél fennáll az a veszély, hogy elveszik a gyakornok, ezért kisebb egységbe szerettem volna kerülni, ahol nagyobb skálán mozognak a feladatok, közvetlenebb a kapcsolat, több mindenbe belelátok” – mondta el elképzeléséről. Így esett a választása Magyarország lisszaboni Nagykövetségére. A sikeres felvételi után motivációs levelet írt, majd a fogadási értesítés megérkezését követően repülőjegyet intézett, szállást szervezett és már indult is a nagy kaland.

Kiérkezésekor két mentora is lett. Egyikük egy egyetemi hallgató, aki segítette a napi életbe való beilleszkedést, a másik, a szakmai pedig az ottani konzul. „Az első napokban meg kellett mutatnom szakmai mentoromnak, hogy nagyon akarok fejlődni, nem a könnyű ’megúszás’ érdekel. Amint ezt érezte, sok feladatba belevont, nagyobb felelősséggel járókba is."

 „Havi 500 euró ösztöndíjat kaptam, ami a lakhatást és a közlekedést fedezte, tehát valamennyit saját zsebből is hozzá kellett tenni. De megérte minden euró befektetés” – vallja. Mercédesz idén nyáron diplomázik, és biztos benne, hogy a kinti munkahelyi tapasztalat, angoltudása fejlődése és az alapszintű portugáltudás segíti őt frissdiplomásként az álláspiacon.

Hogyan juthatsz ki szakmai gyakorlatra?
- Érdeklődj annál az intézménynél, ahol tanulsz, van-e ilyen együttműködése (csak iskolán keresztül lehetséges. Amelyik iskola nincs ebben benne, onnan nem mehetsz).
Ha van, akkor az adott iskola pályázati rendszerét kövesd. A fenti példánál maradva: az Európa 2000 iskolánál „A jövő legjobb vendéglátós gyakornokai" program volt a kulcsszó, erre lehetett jelentkezni.

- Egyetem, főiskola esetén nagy szerepe van a proaktivitásnak. Kereshetsz saját erőből is külföldi munkaadót. Ehhez használhatod az iskola adatbázisát és kapcsolatait.
A jelentkezésnél rendkívül fontos egy alapos motivációs levél. Miért akarsz éppen oda menni? Mit tudsz nyújtani a munkaadónak?

- Ha egyetemistaként, főiskolásként mennél, akkor érv lehet a kinti foglalkoztató számára, hogy bért és járulékot nem kell utánad fizetnie. EU-s forrásból jutsz ösztöndíjhoz. A cég azonban bárhol bevethető „ingyen munkaerőként” azonban nem kezelhet, szakmádba vágó feladatokat kell adnia és a fejlesztésedre is figyelnie kell.

- Egyetemista szakmai gyakorlatnál az ösztöndíj nem fedezi a kintlét költségeit, így gyűjtened kell rá. Ez viszont megtérülő befektetés lesz.

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak.

Facility manager, létesítményvezető, létesítményüzemeltető, üzemeltetési vezető, létesítménygazdálkodási mérnök, facility & real estate manager, facility engineer. Nagyjából ezekkel a pozíciónevekkel találkozni akkor, amikor az interneten barangolva az álláskereső megpróbálja felkutatni az állások leírása alapján a szóba jöhető ajánlatokat. A beugró szintekre koordinátor vagy asszisztens megjelölésekkel hirdetnek a munkaadók.

Mit is csinál a facility manager?

Röviden: a rá bízott ingatlan(ok) költséghatékony üzemeléséért felelős. Olyan modern gondnok ő, aki nem csak a hiba elhárításáról gondoskodik, hanem a legújabb technológiát használja, gondoskodik a gördülékeny működésről és a fejlesztésekről. Irodaházakban, telephelyeken, üzletekben. Középvezető szinten mozog műszaki és gazdasági tudással. Közvetlen kapcsolatot tart a megbízó képviselőivel, a társterületekkel, és az alvállalkozókkal, riportok készít, a technikusok munkáját irányítja és ellenőrzi, kisebb kivitelezési projektek visz. Ezen kívül árajánlatokat készít, jártas az energiamenedzsmentben, a beruházások tervezésében.

Kell-e diploma?

Az álláshirdetések két nagyobb csoportra oszthatóak, de mindkettőben közös a műszaki véna. Az egyikben elvárás valamilyen – elsősorban villamos- vagy gépészmérnöki – alapdiploma (bsc). E pozíciókat főleg nagy multinacionális cégek hirdetik meg (például Audi, Wizz Air, Tetra Pak)

A másik kategóriába – jellemzően ingatlanüzemeltetési szolgáltatást vállaló cégeknél – elegendő a technikusi középfokú végzettség (például épületgépész-, vagy épületvillamosság), ha az megfelelő munkatapasztalattal párosul.

Megkerülhetetlen elvárás a középfokú szintű nyelvtudás – főleg a felsővezetéssel való kapcsolattartás és a jelentések készítése miatt. Német tulajdonú cégeknél a középszintű némettudás is elegendő.

Szoftvertudásban a CAD és a CAFM ismerete bukkan fel az elvárások között. Mivel egyre több új irodaépület a fenntarthatóság jegyében készül, ezért a LEED és a BREEM minősítőrendszerek ismerete is versenyelőnynek számít a szakmában.

Rendkívül fontos összetevője a munkának a személyes képességek, amelyek műszaki végzettségűek körében gyakran fejlesztésre szorulnak: a jó kommunikációs készség, a csapatmunka, a szervezőkészség.

Mennyit lehet keresni?

A Fizetesek.hu bérinformációs portál adatai szerint Magyarországon facility managerként a havi bruttó átlagbér 412 000 forint, Budapesten 446 ezer, egyetemi végzettséggel pedig 512 ezer forint. Német nyelvterületen – ahol szintén keresett a szakma – ennek a többszörösét fizetik. A Lohnanalyse fizetési oldal szerint Ausztriában 7 év munkatapasztalattal 48 250 euró az átlag (havi szintre lebontva 1,2 millió forint), Svájcban 106 600 frank (2,5 millió forint/hó), Németországban a Gehaltsvergelich.de oldal adatai alapján mérnöki diplomával havi 4700-6300 euró (1,45-1,95 millió forint/hó) közötti ajánlatokkal találkozni.

Hogyan juthat be a szakmába?

Sokat segítenek a versenyképes szakmai tudás és a munkához szükséges képességek fejlesztésében a létesítménygazdálkodási képzések, amelyeket a BME Mérnöktovábbképző Intézet, az Edutus Főiskola és a WIFI Hungária kínál. A WIFI Ausztriában is elfogadott bizonyítványt állít ki, az elméleti alapok mellett a vezetői képességek fejlesztésére is fókuszál (például ilyen tárgyakkal: hatékony vezetői eszköztár, tárgyalástechnika, kapcsolattartás a bérlőkkel, beszállítókkal, prezentáció) valamint fejleszti a projektmenedzseri képességeket.

Beosztottból középvezető

A facility manager munka kiugrási lehetőség lehet az üzemeltetésben beosztotti szinten dolgozó vagy kevéssé összetett munkát végzőknek illetve a gyakorlatiasabb és változatosabb munka iránt érdeklődő mérnököknek egyaránt.

Írásom a HelloKarrier.hu magazinban is olvasható.

Mérnöki állások >>

Jobb-Állás Blog

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral rendszeres frissítésben. Minden véleményt, témajavaslatot várok emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Alkossunk egy jó közösséget!

Karácsony Zoltán

Karrierblogger és állás- piaci szakújságíró vagyok.

impresszum