Jobb-Állás Blog

Álláspiac és karrier közelről

A közelmúltban részt vettem egy beszélgetésen a Réti, Antall és Társai PwC Legal szervezésében a munkahelyi internethasználat kérdésköréről. Úgy érzékelem, hogy elég sok a bizonytalanság illetve az aknamező e téren a munkavállalók és az álláskeresők körében. Most néhány elemet emelek ki.

Tilthatja a munkaadó a magáncélú nethasználatot? Természetesen igen. A munkaadó dönthet úgy, hogy a munkavállaló a gépet és a netet csak céges célra használhatja. Azaz magáncéllal sem weboldalakat nem látogathat, sem pedig adatokat nem tölthet le. Erről előzetesen írásban kell tájékoztatni a munkavállalót és nem kell tőle hozzájárulás.

Mi a helyzet, ha nincs tiltás? Akkor szabad használni. A magáncélú használat azonban nem lehet aránytalan. Hogy mi számít aránytalannak? Erre egyértelmű definíció nincsen.  Egy német bíróság ítélete szerint (ez inkább iránymutató) 8 órás munkanapból 2 óra már annak számít. Tehát napi fél órába valószínűleg nem lehet belekötni.

Hogyan ellenőrizhet a munkaadó? Más a helyzet, ha a munkaadó tiltja a privát netezést, mintha engedélyezni/nem szabályozza. Tiltás esetén a cég ellenőrizheti a meglátogatott weboldalakat, a letöltött adatokat (erről azonban előtte tájékoztatni kell a munkavállalót). Ha nincs tiltás, akkor a munkavállaló előzetes hozzájárulása (tehát itt nem elég a tájékoztatás) után kontrollálható a dolgozó. Még nagyobb körültekintést igényel a munkavállalók által használt e mail postafiókok ellenőrzése. Ez gyakorlatilag csak a munkavállaló jelenlétében történhet jogszerűen.

Levonhatja a munkaadó a dolgozó fizetéséből a privát célú többletköltséget (például külföldi adatroaming esetén)? A munkáltató a többletköltséget jogosult a munkavállalóra terhelni. Ahhoz azonban, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató ezt az összeget levonja, szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Ha ez nincs meg, akkor csak kárigény érvényesíthető, peres eljárás keretében.

Hogyan szabályozható a munkavállaló internetes viselkedése? Egyre több cég állít össze az online viselkedést is szabályozó magatartási kódexet. Ebben például meghatározhatják, mi számít megőrzendő üzleti titoknak. Megtiltható a munkahelyen készült képek közzététele, a munkáltató jó hírét sértő véleménynyilvánítás. Utóbbit egyébként csak nagyon szűk körben lehet korlátozni.

Mit ne tegyél munkavállalóként? Itt néhány útravaló tőlem: Üzleti ügyben semmilyen infót ne ossz meg nyilvánosan. Ha hivatalosan betegszabadságon vagy, ne posztolj képet aktuális utazásodról, szórakozásodról, ne add meg, hogy éppen hol vagy éppen. Ne élj élénk online közösségi életet munkaidőben sem. Ezeket a munkáltató felhasználhatja ellened. Kicsit más a helyzet, ha véleményt fogalmazol meg. Itt csak annyi a fontos, hogy nyilvánosan ne bíráld munkaadódat. Nehezen szankcionálható, de érdemes tapintatosnak lenni a munkaadóval szemben, ha megosztó kérdésben szólalsz meg sarkosan. Ilyenkor tanácsos kivenni adatlapodról a munkaadód nevét.

Mit ne tegyél álláskeresőként? Legutóbbi bejegyzésemben idéztem az Adecco munkaerő-közvetítő cég HR-esek körében végzett felmérését. A kelet-közép-európai országok toborzóinak 39 százaléka utasított már el jelöltet a személyes profiloldalon talált információk alapján. A leginkább negatív tartalom, ha valaki a munkaadójával szemben inkorrekt. Például nyilvánosan bírálja a céget, belsős adatokat, infókat oszt meg. Szintén a negatív tartományban található, ha valaki szalonképtelen véleményt fogalmaz meg. Nem számít negatívumnak, ha valaki magánéleti fotót (például egy fürdőruhás kép) posztol.

December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.

Itt van újra az évi végi vállalati rendezvények időszaka. A legtöbb helyen lesz valami: vacsora, beszélgetés, zene, italfogyasztás, vezetői összegzés, esetleg valamilyen játék, kísérőprogram. Nem árt azonban munkavállalóként résen lenni. Aki nagyon elengedi magát, kellemetlen következményekkel szembesülhet.

15 évvel ezelőtt Franz Beckenbauer a németek futball-legendája saját példáján tapasztalta meg, mi minden megtörténhet egy céges karácsonyi partin . A „Császár”, a Bayern München akkori elnöke - vélhetően néhány sör elfogyasztása után - kikezdett a klub egyik titkárnőjével, Heidivel, akivel egy idő után elvonult. Az éjszaka „eredménye” egy gyermek lett, a most már 14 éves Joel Beckenbauer. A hirtelen akció Beckenbauer második házasságának megromlásához, később váláshoz vezetett. Igaz, hosszú távon happy end a sztori vége, ugyanis három évvel később megszületett a második gyermek attól a bizonyos titkárnőtől, újabb három év múlva pedig összeházasodtak.

Franz Beckenbauer, felesége Heidi és fia Joel idén nyáron. Már nem bánják azt a bizonyos 1999-es Bayern München karácsonyi partit...

Biztosan akad még sok hasonló eset, a céges karácsonyi partik ugyanis számos meglepetést tartogatnak és a munkahelyen nem látott reakciókat hozhatnak ki a résztvevőkből. Felvetődik a kérdés: Miért tart ilyen rendezvényt a vezetőség? Miért nem osztja szét az erre kifizetett pénzt a munkavállalók között? Sokkal jobban örülnének ennek a karácsonyi meglepetésnek, mintsem együtt bulizni a felettesekkel.

Az év végi parti nem az értelmetlen pénzszórásról szól, sokkal inkább a munkatársak megtartásáról. A tét: milyen hangulatban vonulnak a kollégák a karácsonyi pihenőre? Jó kedvvel, az erőgyűjtés szándékával, azzal a céllal, hogy januárban újult erővel folytassák a munkát? Vagy hitehagyottan, fél szemmel az állásportálokra fókuszálva?

Az év végi parti jó alkalom az ügyvezető számára is, hogy jelezze, fontosak számára a dolgozók, erős a vállalat, senki ne féltse állását.

Munkavállalóként érdemes megfelelő körültekintéssel kezelni az eseményt. Könnyű ugyanis olyan bakikat elkövetni, amellyel hosszú időre eláshatod magadat. Melyek is ezek?

- Ne maradj ki belőle. Ugyan munkajogilag senki sem kötelezhető munkaidőn kívüli céges rendezvényen való részvételre, ne mondj nemet. Sokat ronthatsz cégen belüli pozíciódon.

- Ne csak a közeli kollégáiddal beszélj. Ez jó alkalom arra, hogy olyan vezetőket / munkatársakat is megszólíts, akikkel korábban kevés kapcsolatod volt. Ilyenkor minden vezető nyitottabb, könnyebben megközelíthető. A karácsonyi partiban csapatépítést látó cégek erre figyelnek: például játékos feladatokkal, nem fix ülésrenddel, vagy azzal, hogy a vezetők keresik a beszélgetést azokkal, akikről keveset tudnak.

- Félhivatalos eseményként tekints rá. A céges parti nem magánbuli. Még akkor sem, ha a cégvezetés azt kommunikálja, hogy most mindenki elengedheti magát. Fogd fel inkább félhivatalos eseménynek, amely a vidámságról szól. Viselkedés szempontjából sok függ persze a cégkultúrától. Egy huszonéves vezetők szervezte „startup-os bulin” más engedhető meg, mint ahol ötvenes, konzervatív urakból áll a menedzsment.

- Öltözz fel megfelelően. Ha nem vagy biztosak az elvárt öltözetben, inkább kérdezz rá előtte. (bár nem szokványos dress code esetén a vezetés ezt előre jelzi)

- Óvatosan az alkohollal. Csak annyit igyál, amennyi biztosan nem árt meg. A kontrollt vesztett dolgozó nagyon kellemetlen helyzetekbe sodorhatja magát. Még akkor is légy résen, ha a vezetés ivásra sarkall.

- Vigyázat a flörtöléssel. Ne most kezdj el kollégáiddal bizalmas viszonyt kialakítani, főleg ne a felettessel. (Bár Beckenbauerék példája mutatja, vannak kivételek). Gondold át azt is, mennyit osztasz meg magánéletedből a kollégákkal. A túlzott kitárulkozás veszélyes lehet.

- Ne most kérj béremelést. Nagyot hibázol, ha ilyenkor próbálsz meg a vezetőből fizetésemelést vagy előléptetést kicsikarni. Ez nem az a pillanat.

- Ne morgolódj, ha nem téged tüntettek ki. Gyakori, hogy a céges bulikon a legjobban teljesítőket különféle díjakkal jutalmazzák. Örülj a másik sikerének, gratulálj neki. Ne azt hangsúlyozd, hogy miért nem te kaptad.

- Légy tisztelettudó a főnökkel. A vezetőknek általában nagy az egójuk. Nem szeretnek alulmaradni, a beosztottakhoz képest rossz színben feltűnni, legyen az tánctudás, játékos feladatok vagy tájékozatlanság egy-egy téma kapcsán. Ha valamiben jobb vagy a főnöknél, mutatkozz szerénynek, kicsit vegyél vissza önmagad ünnepléséből.

- Ne próbáld meg átverni a céget. A legtöbb céges rendezvény költségeit a munkaadó fizeti, ugyanis ő hívta meg ünnepelni a munkavállalóit. Megesik azonban (ez sem túl jó üzenet), hogy a vezető korlátokat állít fel: például a röviditalt, a cigarettát mindenki maga fizeti. Tartsd magad ehhez, ne próbáld meg átverni a céget.

A Facebookon itt vagyok elérhető.

Feltettem az alábbi kérdést, amelyre december 15-én hétfő 10.30-ig összesen 374 válasz érkezett. Ezek szerint a válaszadók 70 százalékánál (263 válaszadó) lesz valamilyen céges rendezvény karácsony előtt, 28 százaléknál (105) nem. Köszönöm a közreműködést!

Kapkodom a fejemet a Miniszterelnökségről érkező tegnapi hírek hallatán. Először a Magyar Nemzet online adott hírt arról, hogy bevezették a napi 10 órás munkaidőt. Állítólag több családos alkalmazott felmondott, mert nem tudott gyermekéért délután az óvodába, iskolába elmenni. A távozókat többnyire fiatalokkal pótolták, akikkel pénzt is takarítottak meg, ugyanis a bértábla szerint kevesebb jár nekik.

Ezeket az állításokat Lázár János miniszter nem cáfolta, hanem egy közleményben kifejtette, hogy a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező. A szolgálatnak és így a munkaidőnek náluk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség "sajnos valóban nem egy családbarát munkahely". A hivatalos munkaidő egyébként 7.30-17.30 között tart.

Nem vitatom, hogy a Miniszterelnökségen nagy a munkamennyiség, milliók életére ható döntések születnek, amelyek előkészítése jelentős erőforrást igényel. A kérdés csupán az, hogy a sikeres munkához tényleg ilyen munkarendre, munkaszervezésre és kommunikációra van-e szükség.

Sok cégnek megéri családbarátnak lenni

Vessünk egy pillantást a versenyszférára, ahol a teljesítmény minőségén a cégek léte múlik, ahol a fő hajtóerő a profit, a minél gazdaságosabb működés. És mit látunk? Hogy ezek a cégek sorra vezetnek be családbarát intézkedéseket: rugalmas munkakezdést törzsidővel, a gyesről visszatérők integrálását segítő programot, ingyenes orvosi szűrést, részmunkaidőt, távmunkát, céges családi napközit és még hosszan lehetne sorolni. Tavaly a Sokszínű és Családbarát Szervezet díjat olyan vállalatok kapták meg, mint a Magyar Telekom, a Nestlé, az Unilever, a K&H... Nem ismeretlen márkák, hogy finoman fogalmazzak.

Miért teszik ezt a cégek? Biztosan nem szociális érzékenységből. Nem az az elsődleges céljuk, hogy a munkavállaló jól érezze magát.

Hanem azért,
hogy legfontosabb erőforrásukat, az értékes munkavállalókat megtartsák,
hogy vonzóak legyenek a legtehetségesebb álláskeresők számára, akiknek fontos a munka-magánélet egyensúly,
hogy csökkentsék a fluktuációt, mert a munkaerő pótlása komoly költség,
hogy a munkavállaló a maximumot hozza ki magából. Ne az otthoni élet szervezése vegye el az energiákat.

A munka világa a rugalmasság felé halad

Vitán felül áll, hogy a munkára alkalmatlan munkavállalónak nincs helye egy-egy szervezetben. A mai technológiai keretek között azonban annyi opció akad arra, hogy irodai pozíció esetén a munkaadó figyelembe vegye a munkakörre alkalmas családosok igényeit, élethelyzetét. Elismerem, hogy ezeknek a kereteknek a kialakítása idő, pénz és munka. Például kell egy megbízható teljesítménymérési rendszer bevezetése, amelyben nem a munkahelyen töltött idő, hanem az asztalra letett végeredmény számít. Aki hosszú távra tervez és/vagy mintát akar mutatni a magyar társadalomnak, esetleg más cégvezetőknek, az megteszi. A Miniszterelnökség pedig a kirakatban van, akár tetszik, akár nem.

Néhány éve egy nagyvállalat HR-vezetőjétől hallottam, hogy náluk a vezetői teljesítményértékeléseken negatívum az, ha valaki huzamosabb időn át 10-12 órát dolgozik. Koncentráltan dolgozva 8-9 órába bele kell férnie a feladatoknak, efölött jelentősen csökken a hatékonyság és ez hosszú távon kiégéshez vezet, ami nem érdeke a cégnek sem.

A legjobbak távoznak először

Bármennyire is presztízs és nemes szolgálat a Miniszterelnökségen dolgozni, a céges tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen változások esetén azok a családosok vagy családalapítás előtt állók távoznak először, akik a legértékesebbek, akik tudásukkal könnyen elhelyezkednek a munkaerőpiacon. Egy családbarát munkahelyen.

A fiatal, szingli utánpótlás betanítása idő és pénz. És ők is csak addig lelkesednek az ilyen munkakörnyezetért, ameddig nem kerülnek hasonló élethelyzetbe...

A Facebookon itt vagyok fent. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu oldalon várom a témával vagy bármilyen álláspiaci kérdéssel kapcsolatos észrevételeiteket, kérdéseiteket.

Jobb-Állás Blog

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral rendszeres frissítésben. Minden véleményt, témajavaslatot várok emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Alkossunk egy jó közösséget!

Karácsony Zoltán

Karrierblogger és állás- piaci szakújságíró vagyok.

impresszum