Jobb-Állás Blog

Álláspiac és karrier közelről

Április 20-án jön egy érdekesnek ígérkező rendezvény. Közel 200 budapesti startup céghez lehet bejutni két nap alatt, ahol lesznek irodatúrák, előadások, kötetlen beszélgetések, aztán este buli. Berlinből indult a kezdeményezés, a Startup Safary. Hasznos lehet álláskeresőknek, pályaválasztóknak, az innováció iránt érdeklődőknek, szülőknek. Szakmák szerint nem csupán informatikusoknak, hanem mindenkinek, aki az új technológiát munkája szolgálatába állítaná a gasztrótól az egyéni tanácsadásig.

„Reggelik, irodatúrák, kötetlen szakmai beszélgetések a munkatársakkal, képzések, előadások, workshopok és este bulik vezetnek be ebbe a világba. Aki ügyes, akár új állással is távozhat vagy láthatja, merre érdemes képeznie magát, melyek lesznek a jövő keresett szakmái” – mondja az előkészületekről Kovács Péter főszervező.

Lehet menni a Prezihez is
Kikkel lehet találkozni? A prezentációs szoftverével a világpiacra betört Prezi neve széles körben ismert. Ám egy sor más befutott startup eddig nem kapott akkora nyilvánosságot. Pedig összesen több ezer új munkatársat keresnek és nyugati munkakörülményeket kínálnak nemzetközi csapattal.

A Budapesten indult Distinctiont például a vezető online repülőjegy-kereső, a Skyscanner vásárolta fel. A szintén magyar alapítású LogMeIn idén már 1 milliárd dolláros forgalmú cég lehet. Az Emarsys felhő alapú marketing szoftverével vezető szereplő a piacon. A Bitrise bekerült a startupvilág élvonalát képviselő Y Combinator három hónapos inkubációs programjába.

Bárki felépítheti magát egy új szakmában
A szervezők igyekeznek megkönnyíteni résztvevők dolgát és 13 tematikus útvonalat kínálnak, hogy mindenki a számára legérdekesebb cégek életébe nézhessen bele, vagy a legfontosabb szakemberek előadásait hallgathassa meg. Kovács Péter elmondta, hogy az informatikusokon kívül egy sor más terület – marketing, értékesítés, oktatás, kommunikáció, gasztronómia, életmód-tanácsadás stb. – újdonságai megjelennek.

„Azt akarjuk megmutatni, hogy az új technológiák kiaknázásával bárki felépítheti magát. Például meg lehet ismerkedni digitális nomádokkal, akik a világot bejárva dolgoznak más és más közösségi irodából online marketingesként vagy projektmenedzserként” – fogalmaz a szervező.

Mi az a Startup Safary?
Berlinből 2012-ben indult kezdeményezés, melynek célja a startup világ megismertetése a szélesebb közönséggel illetve a piaci szereplők közötti kapcsolatok bővítése. A cégek egy vagy két napra kinyitják kapuikat az érdeklődők előtt, és programokat szerveznek szakmabelieknek, potenciális befektetőknek, álláskeresőknek, pályaválasztás előtt állóknak. A Startup Safary-t eddig Európa több mint tíz városában rendezték meg Párizstól Athénig. Budapesten tavaly tartották az első ilyen eseményt közel 3 ezer résztvevővel.

Bővebb információ a Startup Safary weboldalán érhető el.

A közbeszédben az Erasmus egyet jelent a külföldi egyetemi, főiskolai tanulmányokkal. Pedig valójában az EU által finanszírozott mobilitási program ennél sokkal többről szól. Például szakmai gyakorlatra is mehetnek fiatalok a szakképzésből és a felsőoktatásból egyaránt. Most kaptam hírt egy szakképző iskolától, mely rendszeresen küldi vendéglátós diákjait Görögországba, néhány hete pedig egy konferencián beszéltem Erasmus szakmai gyakorlaton járt magyar egyetemistával.

Magyar tanulók görög szállodákban
A Kos és Korfu szigetein lévő 4 csillagos szállodákban teljesítenek évről évre szakmai gyakorlatot az Európa 2000 iskola diákjai. A Tempus Közalapítvány által koordinált pályázatban közel 90 000 eurós (28 millió forint) támogatást biztosít az Európai Bizottság az iskolának, amely kiválasztja, felkészíti, kiutaztatja és a szállodákkal együttműködve foglalkoztatja a diákokat a májustól októberig tartó szezon során.

A görög szállodában dolgozó, tanuló magyar fiatalok. A turistaszezon alatt gyakorolták az időnyomás alatti munkát

Az iskolán belül „A jövő legjobb vendéglátós gyakornokai" címet viseli a program. A közel 5 hónapos gyakorlati idő alatt végig élesben dolgoznak leendő vendéglátóipari szakmájukban: felszolgálóként, recepciósként, animátorként. A szaktudás mellett fejlődik a nyelvtudás, a társas kompetenciák, a munkában egyre fontosabb úgynevezett soft skillek (kommunikáció, problémamegoldás, rugalmasság, kitartás) és idegen környezetben kell megállniuk a helyüket. A gyakorlatot sikeresen teljesített tanulók Europass Mobilitási Bizonyítványt kapnak, mely előnyt jelent a későbbi álláskeresében. (Egy 5 hónapos görögországi vendéglátós szakmai gyakorlat jó nevű szállodákban egyébként mindenhol jól mutat...) 2017-ben újra 20 diáknak nyílik lehetősége arra, hogy részt vegyen az Erasmus+ programban.

Egyetemistaként Lisszabonban
Január végén beszélgettem egy rendezvényen Fejér Mercédesszel, aki 2016-ban végezte szakmai gyakorlatát három hónapon át Magyarország Lisszaboni Nagykövetségén szintén az Erasmus+ program keretében. Mercédeszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként nagyon érdekli a diplomácia, jelentkezett az egyetemén, majd második lépcsőben a Külgazdasági és Külügyminisztériumban folytatódott a pályázás.

„Egy nagy szervezetnél fennáll az a veszély, hogy elveszik a gyakornok, ezért kisebb egységbe szerettem volna kerülni, ahol nagyobb skálán mozognak a feladatok, közvetlenebb a kapcsolat, több mindenbe belelátok” – mondta el elképzeléséről. Így esett a választása Magyarország lisszaboni Nagykövetségére. A sikeres felvételi után motivációs levelet írt, majd a fogadási értesítés megérkezését követően repülőjegyet intézett, szállást szervezett és már indult is a nagy kaland.

Kiérkezésekor két mentora is lett. Egyikük egy egyetemi hallgató, aki segítette a napi életbe való beilleszkedést, a másik, a szakmai pedig az ottani konzul. „Az első napokban meg kellett mutatnom szakmai mentoromnak, hogy nagyon akarok fejlődni, nem a könnyű ’megúszás’ érdekel. Amint ezt érezte, sok feladatba belevont, nagyobb felelősséggel járókba is."

 „Havi 500 euró ösztöndíjat kaptam, ami a lakhatást és a közlekedést fedezte, tehát valamennyit saját zsebből is hozzá kellett tenni. De megérte minden euró befektetés” – vallja. Mercédesz idén nyáron diplomázik, és biztos benne, hogy a kinti munkahelyi tapasztalat, angoltudása fejlődése és az alapszintű portugáltudás segíti őt frissdiplomásként az álláspiacon.

Hogyan juthatsz ki szakmai gyakorlatra?
- Érdeklődj annál az intézménynél, ahol tanulsz, van-e ilyen együttműködése (csak iskolán keresztül lehetséges. Amelyik iskola nincs ebben benne, onnan nem mehetsz).
Ha van, akkor az adott iskola pályázati rendszerét kövesd. A fenti példánál maradva: az Európa 2000 iskolánál „A jövő legjobb vendéglátós gyakornokai" program volt a kulcsszó, erre lehetett jelentkezni.

- Egyetem, főiskola esetén nagy szerepe van a proaktivitásnak. Kereshetsz saját erőből is külföldi munkaadót. Ehhez használhatod az iskola adatbázisát és kapcsolatait.
A jelentkezésnél rendkívül fontos egy alapos motivációs levél. Miért akarsz éppen oda menni? Mit tudsz nyújtani a munkaadónak?

- Ha egyetemistaként, főiskolásként mennél, akkor érv lehet a kinti foglalkoztató számára, hogy bért és járulékot nem kell utánad fizetnie. EU-s forrásból jutsz ösztöndíjhoz. A cég azonban bárhol bevethető „ingyen munkaerőként” azonban nem kezelhet, szakmádba vágó feladatokat kell adnia és a fejlesztésedre is figyelnie kell.

- Egyetemista szakmai gyakorlatnál az ösztöndíj nem fedezi a kintlét költségeit, így gyűjtened kell rá. Ez viszont megtérülő befektetés lesz.

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak.

Facility manager, létesítményvezető, létesítményüzemeltető, üzemeltetési vezető, létesítménygazdálkodási mérnök, facility & real estate manager, facility engineer. Nagyjából ezekkel a pozíciónevekkel találkozni akkor, amikor az interneten barangolva az álláskereső megpróbálja felkutatni az állások leírása alapján a szóba jöhető ajánlatokat. A beugró szintekre koordinátor vagy asszisztens megjelölésekkel hirdetnek a munkaadók.

Mit is csinál a facility manager?

Röviden: a rá bízott ingatlan(ok) költséghatékony üzemeléséért felelős. Olyan modern gondnok ő, aki nem csak a hiba elhárításáról gondoskodik, hanem a legújabb technológiát használja, gondoskodik a gördülékeny működésről és a fejlesztésekről. Irodaházakban, telephelyeken, üzletekben. Középvezető szinten mozog műszaki és gazdasági tudással. Közvetlen kapcsolatot tart a megbízó képviselőivel, a társterületekkel, és az alvállalkozókkal, riportok készít, a technikusok munkáját irányítja és ellenőrzi, kisebb kivitelezési projektek visz. Ezen kívül árajánlatokat készít, jártas az energiamenedzsmentben, a beruházások tervezésében.

Kell-e diploma?

Az álláshirdetések két nagyobb csoportra oszthatóak, de mindkettőben közös a műszaki véna. Az egyikben elvárás valamilyen – elsősorban villamos- vagy gépészmérnöki – alapdiploma (bsc). E pozíciókat főleg nagy multinacionális cégek hirdetik meg (például Audi, Wizz Air, Tetra Pak)

A másik kategóriába – jellemzően ingatlanüzemeltetési szolgáltatást vállaló cégeknél – elegendő a technikusi középfokú végzettség (például épületgépész-, vagy épületvillamosság), ha az megfelelő munkatapasztalattal párosul.

Megkerülhetetlen elvárás a középfokú szintű nyelvtudás – főleg a felsővezetéssel való kapcsolattartás és a jelentések készítése miatt. Német tulajdonú cégeknél a középszintű némettudás is elegendő.

Szoftvertudásban a CAD és a CAFM ismerete bukkan fel az elvárások között. Mivel egyre több új irodaépület a fenntarthatóság jegyében készül, ezért a LEED és a BREEM minősítőrendszerek ismerete is versenyelőnynek számít a szakmában.

Rendkívül fontos összetevője a munkának a személyes képességek, amelyek műszaki végzettségűek körében gyakran fejlesztésre szorulnak: a jó kommunikációs készség, a csapatmunka, a szervezőkészség.

Mennyit lehet keresni?

A Fizetesek.hu bérinformációs portál adatai szerint Magyarországon facility managerként a havi bruttó átlagbér 412 000 forint, Budapesten 446 ezer, egyetemi végzettséggel pedig 512 ezer forint. Német nyelvterületen – ahol szintén keresett a szakma – ennek a többszörösét fizetik. A Lohnanalyse fizetési oldal szerint Ausztriában 7 év munkatapasztalattal 48 250 euró az átlag (havi szintre lebontva 1,2 millió forint), Svájcban 106 600 frank (2,5 millió forint/hó), Németországban a Gehaltsvergelich.de oldal adatai alapján mérnöki diplomával havi 4700-6300 euró (1,45-1,95 millió forint/hó) közötti ajánlatokkal találkozni.

Hogyan juthat be a szakmába?

Sokat segítenek a versenyképes szakmai tudás és a munkához szükséges képességek fejlesztésében a létesítménygazdálkodási képzések, amelyeket a BME Mérnöktovábbképző Intézet, az Edutus Főiskola és a WIFI Hungária kínál. A WIFI Ausztriában is elfogadott bizonyítványt állít ki, az elméleti alapok mellett a vezetői képességek fejlesztésére is fókuszál (például ilyen tárgyakkal: hatékony vezetői eszköztár, tárgyalástechnika, kapcsolattartás a bérlőkkel, beszállítókkal, prezentáció) valamint fejleszti a projektmenedzseri képességeket.

Beosztottból középvezető

A facility manager munka kiugrási lehetőség lehet az üzemeltetésben beosztotti szinten dolgozó vagy kevéssé összetett munkát végzőknek illetve a gyakorlatiasabb és változatosabb munka iránt érdeklődő mérnököknek egyaránt.

Írásom a HelloKarrier.hu magazinban is olvasható.

Mérnöki állások >>

Hamarosan indul az első, légitársaságoktól független légiutaskísérő-képzés Magyarországon – írtam egy héttel ezelőtt a Hello Karrier magazinban. Ennek apropóján annak néztem utána, mekkora potenciál van ebben, mennyit lehet keresni, hogyan lehet bekerülni a szakma vérkeringésébe. Egy légitársaság alkalmazottja is segített háttérinfókkal, amiért hálás vagyok neki.

Három évvel ezelőtt - részben a Malév megszűnése következményeként - kikerült az Országos Képzési Jegyzékből a „Légi utaskísérő” képesítés. Azóta Magyarországon csak a WizzAir belső tréningjén lehetett a szakmát elsajátítani. Hamarosan elindul az első, légitársaságoktól független tanfolyam az Europe Crew Academy szervezésében. A budapesti kurzus 3 hónapos, 120 órás, munka mellett is elvégezhető. Az órák egy része az iskolában kialakított repülőgép-utastérben zajlik, hogy valóságközelibb legyen a tanulás. Az oktatók pedig rutinos, a szakmában több évtizedet eltöltött stewardessek illetve más szakemberek (például repülésvédelem, meteorológia).

A kurzus vizsgával zárul, majd megfelelő eredmény esetén a képző cég delegálja a hallgatót a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság nemzetközi vizsgájára (ide tanfolyam nélkül, „az utcáról” nem lehet jelentkezni), ahol a Légiutas-kísérő Tanúsítvány szerezhető meg. Az European Crew Academy kurzusára nem automatikus a bekerülés. A feltételek között szerepel kommunikációképes angoltudás, érettségi bizonyítvány és 100 méter leúszása megszakítás nélkül.

Érdemes megjegyezni, hogy a légitársaságok nem várnak semmilyen „szakirányú végzettséget” a felvételi során. A hivatalos vizsgákat a sikeres kiválasztás után is le lehet tenni belső szervezésben. Akinek azonban megvan a tanfolyama, vagy a bizonyítványa, az általában felkészültebb, ismeri az elvárásokat, belelát a szakma működésébe, nagyobb eséllyel indul a céges felvételiken. Az állás megszerzése után pedig nem kell hónapokig végigjárni a tanfolyamokat, akár azonnal a fedélzeten kezdhet.
A stewardess karrierrel kapcsolatban bennem öt kérdés fogalmazódott meg, amire most igyekszek választ adni.

1. Van-e potenciál a szakmában?
Egyértelműen igen. Az Airbus német-francia repülőgépgyártó legfrissebb tanulmánya szerint (ami egybevág a konkurens Boeing hasonló kutatásával és az utóbbi évek turisztikai adataival) a következő húsz évben a repülési forgalom átlagosan évi 4,6 százalékkal növekszik. Ez 32 600 új személy- és teherszállító gépet igényel 4,9 billió (4900 milliárd) dollár értékben. Ami azt is jelenti, hogy világszerte több légiutas-kísérőre lesz szükség. A legnagyobb növekedést most a Távol-Keletre, Délkelet-Ázsiára prognosztizálják, de Európában is vastag pluszt jeleznek előre.

2. Miként lehet egy légitársasághoz bejutni?
A WizzAirhez való bejutási folyamat erre némiképp választ ad. Egy ott dolgozó munkatárs számolt be erről: először online jelentkezést kell beadni csatolva két képet (egy teljes alakos és egy profilkép jellegűt) A beküldendő formanyomtatványon rákérdeznek korábbi tapasztalatokra, arra hogy az illető mit tud a cégről, van-e jártassága a sales területén, van-e például tetoválása. A jelentkezőket előszűri a HR részleg és e-mailben értesítik a behívottakat a szóbeli megmérettetés időpontjáról. Ha úgynevezett open dayt (nyílt napot) hirdet a légitársaság, akkor bárki jöhet.

A felvételi végig angol nyelven zajlik. Az első kör egy rövid bemutatkozás maximum 3 percben, ahol az ember kiállását nézik a felvételiztetők (milyen a testbeszéde a jelentkezőnek , mennyire veszi fel a szemkontaktust). A második kör szituációs feladat: például büdös az utas, nem működik együtt, kiabálni kezd. A kérdés: mit teszel és az mennyire utascentrikus vagy kreatív. A harmadik a csapatfeladat, amelyben egy problémát kell közösen megoldani. A negyedik pedig a mélyinterjú, ami 20-30 percet vesz igénybe. A körök között folyamatosan szelektálják az embereket, mindig kihirdetik ki jutott tovább a következő körbe. Ha valakinek nem sikerül, csak 6 hónap múlva jelentkezhet újra. Ha minden jól megy és sikerül az összes kör utána még hátra van egy egészségügyi alkalmassági, illetve tréningek és vizsgák sora. Összességében előnyben a nyitott, pozitív személyiségek, a jó problémamegoldók, a csapatban dolgozni tudók.

3. Hogyan lehet előrébb jutni?
A Wizzairnél a kezdő juniorként startol, majd 9 hónap elteltével automatikusan válik CA-vá (cabin attendant), ezután bizonyos feltételek teljesülése mellett jelentkezhet seniori pozícióra, ahol egy belső felvételi eljáráson kell keresztülmennie. Ezt követően több irányba mozdulhat el: például lehet valamely terület szakértője (sales expert, safety expert), jelentkezhet oktatói pozícióra ahol még több lehetőség van. Ha pedig esetleg olyan egyetemi, felsőfokú végzettsége van, bekerülhet a cég más részeihez példaként HR területre, vagy lehet bázismanager.

4. Mennyit lehet keresni?
Egy fapadosnál dolgozótól hallottam: „A fizetésünk több részből tevődik össze. Minden utat hosszúság alapján különböző csoportba sorolnak (S, M, L, vagy XL), így más-más összeg jár utána. A fix fizetés kezdőként nettó 150 ezer forint, ezért egy a cég által meghatározott minimum szektorszámot kell lerepülni, a többi erre jön rá. Plusz pénzt jelent a fedélzeti értékesítésből származó jutalék. Évszakonként eltérő a havi bér: nyáron magasabb, míg télen kissé visszaesik. Akadt olyan nyári hónap, amikor 300 ezer forint fölötti volt a fizetésem. Ha egy évet nézünk, és havi szintre bontjuk, akkor hozzávetőlegesen 250-280 ezer forintra jön ki az átlag. Aki kezdőként lép be a cégbe, neki 9 hónap után körülbelül 30 ezer forinttal ugrik meg a fizetése. Ha pedig valaki senior lesz, azaz vezető légiutas-kísérő, erre még hozzávetőleg 100 ezer forint jön rá.” Fizetésben egyébként a csúcs a dubaji Emirates légitársaság.

5. Valóban lehet stewardessként világot látni?
Fapados társasággal nem nagyon. Itt minden a lehető legalacsonyabb költségszintnek van alárendelve. A Wizzairnél dolgozó légiutas-kísérő elmondása szerint sokszor a pilótáknak és a személyzetnek a leszállást követően 30 perce van arra, hogy újra felszálljon a gép, így még a terminált sem látják belülről. Csak ha valamilyen műszaki probléma merül fel, vagy az időjárás nem alkalmas a repülésre, akkor esik meg, hogy fél napot a városban töltenek és a szállást, ellátást a légitársaság fizeti. Vonzerő viszont, hogy a stewardessek ingyen jegyeket kapnak illetve kedvezményt jegyvásárlásra, amivel egy kicsit láthatnak a világból. Prémium légitársaságoknál azonban nem ritka, hogy fél-fél napokat kapnak a stewardessek néhány úticélnál. Persze itt sem kezdőként, azonnal.

25 cikkem, ami hasznos lehet az álláskeresésben

Kiválogattam a szerintem leghasznosabb, napi aktualitáshoz nem kötődő anyagokat, amelyeket alább linkelek.

Önéletrajz

Milyen a jó önéletrajz? - így látom 11 pontban

Mit lehet kozmetikázni az önéletrajzon?

Állásinterjú

Így kezeld a telefonos megkeresést

Mi dönt állásinterjún?

Brutális kérdések állásinterjún: így reagálj rá

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Karrier sikersztorik

Álláskeresés Svájcban: aki célba ért 4 hónap alatt

Így találj állást magyarként Berlinben

Tanárként Londonban – soha nem késő váltani

Irány Anglia, 52 évesen! – egy magyar munkavállaló sztorija

Álláskeresés - okosan

Merj váltani – karrierstratégiák válaszút előtt

Hogyan lehetsz vonzó és versenyképes pályázó?

10 idegesítő dolog álláshirdetésben – mit tehet ellene?

Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

10 álláskeresői bosszúság – mi áll a miértek mögött?

15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy

Így ellenőrizd le a munkaadót álláskeresőként

Miben (nem) segít a fejvadász?

Munkahelyi dilemmák

Így építsd szakmai kapcsolataidat

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Nyelvtudás és karrier – 10 gyakori kérdés és válasz

Így kerülje el a kirúgást - 8+1 tipp

Tíz munkaadói pofátlanság

Nethasználat a munkahelyen - 7 kérdés és válasz

Hogyan viselkedj céges karácsonyi partin

Március 8-ra minden évben érkeznek az ünneprontó statisztikák. Most például: a nők férfi társaiknál Európa-szerte 16 százalékkal kevesebbet keresnek, 12 százalékkal kisebb arányban dolgoznak, 39 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, nagy cégeknél első számú vezetői posztba csak elvétve jutnak. Mindeközben az egyetemi, főiskolai végzettek 60 százaléka nő. Sajnálkozás helyett nézzük, mit lehet tenni. A héten női esélyegyenlőségi konferencián jártam a brüsszeli Európai Parlamentben. Az ott hallottak ihlettek erre a posztra.

1. útravaló, szülőknek, tizenéves lányoknak: Lányok, menjenek informatikusnak!

Manon Van Hoorebeke

Az Európai Parlamentben tartott nőnapi konferencián egy szőke hajú belga kislány foglalt helyet az ülésterem központi pulpitusán többek között Vera Jourova igazságügyi biztos társaságában. Manon Van Hoorebeke (a fenti képen) egyáltalán nem tűnt megszeppentnek. A 11 éves lány Antwerpenből érkezett. Tavaly ő nyerte el az „Év európai digitális lánya” (European Digital girl of the Year 2014) elnevezésű EU-s díjat.

Beszédéből kiderült, hogy két évvel ezelőtt kezdett el informatikával foglalkozni. Már scratch-ben és html-ben programoz, gyermektársait segíti bevezetni az informatika világába és felnőtteket is tréningez. Neeli Kroes a korábbi Európai Bizottság médiabiztosa például egy napon át tanult Manontól (állítólag az első óra után fel akarta adni), majd a végén Kroes asszony saját videóanyagot vágott össze a kislány támogatásával. Manon még általános iskolás, de hosszú távú célja mérnöki tanulmányokba fogni.

Több ezer üres állás mérnöki és IT területen

Manon az EU számára egyszerre minta és reklámarc lett a lányok természettudományos szakmák felé csábításában. Vera Jourova igazságügyi biztos elmondta, jelenleg a mérnöki és informatikai diplomásoknak mindössze 20 százaléka nő, míg minden szakot figyelembe véve 60 százalék. Erről a 20 százalékról kellene felfelé mozdulni.

Az irány két szempontból is nyerő: a vállalkozások Európa-szerte IT- és mérnökhiánnyal küzdenek, így tárt karokkal fogadnak minden szakmailag hozzáértő pályázót. A frissdiplomás hölgyek pedig átlagon felüli fizetéshez és biztos egzisztenciához jutnak – saját erőből.

Néhány számadat ennek alátámasztására: Magyarországon az Informatikai Vállalkozások Szövetsége 10 ezerre teszi a betöltetlen álláshelyek számát, az internetes állásportálok tele vannak ilyen ajánlatokkal (a Monsteren közel ezer üres pozíció érhető el), Németországban a Bitkom szakmai szervezet évente 10 ezer új IT álláshely keletkezik, 39 ezer pozícióra pedig nehezen találnak megfelelő jelöltet. A fizetések.hu bérinformációs portál statisztikái szerint az IT szektorban az átlagfizetés 387 500 forint, programozóként a brutttó 450-550 ezer forint közötti sávban lehet keresni. A nyugat-európai fizetések pedig ennek két-, háromszorosát teszik ki.

Forrás: fizetesek.hu

Forrás: www.fizetesek.hu - 2015 (havi bruttó bér)

Ideális munkakörülmények

Nem csupán a fizetés vonzó, hanem nagy, nemzetközi informatikai cégeknél a munkakörülmények is. Tavaly decemberben volt szerencsém az SAP-nél járni a budapesti Graphisoft parkban. Duna-parti hangulat egy modern campuson, postától a bankon át az étteremig minden néhány lépésre, rugalmas munkaidő, külföldi karrierlehetőség, céges konditerem, szauna, hatalmas céges autópark... Hasonló a helyzet más IT cégeknél is.

Persze ahhoz, hogy a tehetséges lányoknak vonzó pálya legyen az informatika, a mérnöki tanulmány, minden szereplőnek hozzá kell tennie valamit. Kellenek a matematikához, fizikához kedvet csináló tanárok, az érdekes tankönyvek, a nyitott szülők, a szakmákat nem sztereotíp módon megjelenítő médiumok, a női célcsoportra építő vállalkozások és a témát felkaroló civil szervezetek. Magyarországon ilyen a Nők a Tudományban Egyesület, amely a nemzetközi „Girls in ICT”magyar részét szervezi „Lányok napja” (www.lanyoknapja.hu) címmel - idén április 23-án.

Egyelőre nem jön nemi kvóta

Az EU-nak ezt a megközelítését sokkal produktívabbnak vélem, mint hatalmi szóval nemi kvóta előírását a magánvállalkozások vezetésében. 2020-ig a 40 százalékos arányról egyébként Vera Jourova biztos nem tett le, ám egyelőre néhány tagállam – közte Németország - blokkolja a brüsszeli terveket az Európai Tanácsban. Csak halkan jegyzem meg, hogy a 21 magyar képviselő közül mindössze négy a hölgy, ami 20 százalékos aránynak felel meg.

A brüsszeli Európai Parlament bejárata Nőnap előtt. A felirat: "A nemek közötti egyenlőség az oktatással kezdődik"

Tudom persze, hogy nem mehet mindenki mérnöknek vagy informatikusnak. Akadnak sokan, akiknek nincs ehhez érzékük, nem érdekli őket stb. Ezzel csak azt akartam sugallni, nemi sztereotípiák miatt ne zárjátok ki ezt az opciót, illetve mérjétek fel alaposan, milyen is ez a munka (a Lányok napja erre nagyszerű alkalom).

2. útravaló, női álláskeresőknek, munkavállalóknak: tanuljátok meg eladni magatokat

Tudomásul kell venni, hogy az egyetemről kikerülve nem elég a szaktudás és a nyelvtudás. Mi kell ahhoz, hogy könnyebb legyen az életed és jobb álláshoz jussál?

Legyetek magabiztosak. Állásinterjún és a munkahelyen is rengeteg múlik a határozott fellépésen. Mindig abból indulj ki, mit tudsz adni a munkaadódnak, mivel tudod a céget segíteni. Szociális háttereddel nem érvelj, csakis tudásoddal, tapasztalatoddal.

Mérjétek fel a piaci béreket és kérjetek versenyképes csomagot. Ehhez a leghatékonyabb az ismerősi kör megmozgatása, internetes fórumok olvasása, fejvadászok megkérdezése, bérinformációs portálok böngészése. Ne kérj kevesebbet

Vegyetek igénybe tanácsadókat. Ilyen például a Jól-lét Alapítvány (www.jol-let.com) ingyenes álláskeresői tréningje, de szerintem a neten keresve több is található.
Még gyesen is építsétek, tartsátok a kapcsolatokat. Az életkor előrehaladtával egyre fontosabb a networking, amiben a nők gyengébbek. Főleg a kisgyermekes, gyesen levő nők problémája, hogy elhanyagolják a kapcsolatok ápolását. Érdemes a szaktársakkal akár az interneten kapcsolatban maradni (erre a Facebook vagy a LinkedIn jó eszköz lehet), követni a céges történéseket, a szakma újdonságait.

Legyen ésszerű az otthoni tehermegosztás. Ez is a gyermekesek egyik kulcskérdése. Tudomásul kell venni, hogy az otthoni helytállás is félállásnak számít. Aki minden munkát magára vállal, annak nem marad energiája a munkahelyen bizonyítani.

Érveljetek az állami segítséggel is. Ilyen például a gyesről visszatérő dolgozókat segítő járulékkedvezmény a munkahelyvédelmi akcióterv részeként. Annak a munkaadónak, amely ilyen munkavállalót vesz fel vagy alkalmaz, kevesebb közterhet kell fizetni (állásinterjún ez is érv lehet).

Jogi elégtétel végső esetben. Ez már a végső eszköz. Aki biztos abban, hogy kevesebbet keres, mint ugyanazt a munkát végző férfi kollégája, illetve azért nem vették fel egy állásra, mert nő és nem férfi, akkor bejelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (www.egyenlobanasmod.hu).

Karácsony Zoltán

Ezen a héten rendezték a tavasz legnagyobb karriereseményét, a HVG Állásbörzét. Több mint 10 ezer álláskereső látogatott ki a 140 munkaadóhoz a budapesti Syma csarnokba. A szervezés a korábbi évekhez hasonlóan profi volt. A posztom azonban nem erről, hanem az ott megfigyelt néhány trendről szól.

 


1.Nincs újdonság a legkeresettebb szakemberek listáján
Az állásbörzék kínálata azt is jelzi, hogy kik is a legkeresettebb szakemberek Magyarországon. Az itt kiállító munkaadók ugyanis több százezer (a nagy standoknál néhány millió) forintot fizetnek a megjelenésért. A lista évek óta stabil, meglepetés most sem volt: mérnök, informatikus, gazdasági és nyelveket beszélő diplomás, értékesítő, ezek a legkapósabb szakemberek.

2. A nagyok egymással is versenyeznek
A legnagyobb kiállítók továbbra is autógyárak, autóipari beszállítók, kiskereskedelmi láncok, bankok, gazdasági tanácsadók, szoftverfejlesztők, energiaipari multik, nemzetközi ügyfélszolgálati központok. Aki a börze kiállítóterébe lépett, azonnal látta, hogy kik között a legnagyobb a verseny. Hatalmas standot bérelt egymástól néhány méterre a Lidl és az Aldi. Szintén a méretekkel imponált és emellett egy-egy autómodellel érkezett a kecskeméti Mercedes, a győri Audi és néhány lépésre tőlük az esztergomi Suzuki. Köréjük pedig autóipari beszállítók csoportosultak. Látványos volt az Apollo Tyres megjelenése, amely közel ezer fős gyárat épít Gyöngyöshalászi mellett és keresi ehhez a munkaerőt.

3. Angol reklámszlogenekkel csábítanak a cégek
Aki nem tud angolul, az frissdiplomásként elveszett ember a munkaerőpiacon. Ez a sorok közötti, fontos üzenete a HVG Állásbörzének. Akadtak cégek, amelyek már hívó szlogenjeiket is angolul fogalmazták meg. Még olyan magyar központú multi is, mint a MOL. Néhány példa: Every journey to the top starts with the right choice – MOL. Make your mark, improve lives - Roche. You have talent, we have options – Morgan Stanley. Grow your own way at PwC. Bring your difference and make a name for yourself – BAT. True talent shapes business, true knowledge finds it – Randstad.

4. A kiállítók üzenete: Légy laza, őrült, egyedi, velünk megvalósíthatod magadat
A cégek így akarnak imponálni a fiataloknak. Ezek ugyan jól hangzanak, ám inkább rózsaszín marketingüzenetek. A valóságban a nagy multi cégek az egyéniséget, az „out of the box thinking”-et (a mintáktól eltérő gondolkodást) nem igazán díjazzák. Kivéve marketing területen illetve kisebb, startup cégeknél.

5. Egyre több a külföldre közvetítő cég
Terjeszkedik a külföldre közvetítő HR szolgáltatói piac. A korábbi évek angliai hajós- és idősgondozói munkái mellett gyarapodnak a németországi szakmunkás és egészségügyi állásokra toborzó cégek, állásportálok. Emellett látni lehetett hollandiai közvetítőt is.

6. Kommunikáció és marketing: továbbra is sansztalan
A telített szakmákat tanuló börzelátogatók közül persze sokan elégedetlenek voltak. Aki marketing és kommunikációs területre keresett állást, az kevés standnál kapott pozitív visszajelzést. Ahol pedig igen, ott nagy volt a tülekedés a kevés üres pozícióért.

7. A GE még javában toboroz a Budapest Bankba
Számomra a börze legfurcsább momentuma volt, hogy a GE standjánál a Budapest Bank felirat alatt zajlott munkaerő-felvétel. A cég képviselőjétől megtudtam, hogy nyár körül veszi át az irányítást az állam és nem is értette igazán, miért tartom pikánsnak a felvételi folyamatot. Hát, ha én most indítanám a karrieremet, valószínűleg nem olyan céghez igazolnék, amelynek tulajdonosi köre néhány hónapon belül jelentősen megváltozik. Ráadásul nem a versenyszférán belül, hanem multitól magyar állami kézbe kerül. Ennek ellenére hosszú sor kígyózott a Budapest Bank standja előtt...

Az utóbbi egy évben csak a munkavállalók 51 százaléka kapott fizetésemelést. 35 százaléknak az utóbbi három évben nem változott nominálisan a bére. Ez hétfői online felmérésem eredménye, amelyen 2191 kedves olvasóm vett részt. Érdekesség, hogy a válaszok alapján a külföldi tulajdonú cégeknél gyakoribbak az emelések és az ott dolgozók között nagyobb arányban vannak azok, akik az idei évben is béremelést várnak.

Hétfői posztomban a német hátterű cégeknél kereshető fizetéseket vettem nagyító alá a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara fizetési felmérése alapján. Írásom végén arra kértem kedves olvasóimat, nyilatkozzanak saját fizetési viszonyaikról: mikor volt utoljára béremelés, tavaly mi történt fizetésükkel és az idei évre mit várnak. Egy napig vártam a kitöltéseket, hihetetlenül sokan, 2191-en vettek részt benne, amelyet ezúton is köszönök. Ígértem, hogy beszámolok az eredményekről. Íme.

Annyit szeretnék előrebocsátani, hogy ez a szonda nem tudományos igénnyel készült, nem reprezentatív. Inkább indikátor, hangulatot jelez, hogy hol is tartunk.

Kik töltötték ki?

Nagyjából ugyanannyian voltak a magyar (922 kitöltő) és a külföldi (964) tulajdonú cégeknél dolgozók, míg 305 kitöltő munkaadója a magyar állam/önkormányzatok.
A legtöbb válaszadó (901) 500 főnél többet foglalkoztató munkaadónál kapja fizetését. 602-en 50 fő alatti cégnél, 444-en 50-250, míg 222 kitöltő 250-500 fő közötti létszámmal működő társaság alkalmazásában áll.

1. kérdés: „Mikor volt utoljára béremelés a cégnél, ahol dolgozol?”

A válaszadók négy opcióbál választhattak. Kiderül, hogy minden harmadik munkavállalónak (35 százalék) nem nőtt nominálisan a bére az utóbbi három évben. Az utóbbi egy évben 51 százalék érzékelt emelést, 16 százalék már idén is. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy sok munkaadónál (a minimálbéreseket leszámítva) általában a tavaszi hónapokban születik döntés a bérekről.

2015 350 16%
2014 775 35%
2013 166 8%
2012 120 5%
Régebben 771 35%

Kicsit mélyebbre ástam az adatokban, érdemes volt. Aki az utóbbi három évben nem kapott béremelést, azoknak több mint fele (a 771-ből 402) magyar tulajdonú cégnél dolgozik, 201 az állami szférában és csak 168-an külföldi hátterűnél. A magyar munkaadókon belül pedig különösen az 50 fő alatti cégnél dolgozók panaszkodnak. A 402 három éve nominálisan ugyanazt a bért kapó dolgozóból 200 magyar hátterű kisvállalkozásnál dolgozik.

2. kérdés: „Mekkora volt 2014-ben a béremelés?”

Kíváncsi voltam a múlt évi béremelésekre is. Szerintem nagy aránynál, 43 százaléknál semmiféle emelés nem történt, 5 százaléknál több pluszban pedig csak 10 százalék részesült.

Nem volt. 941 válasz 43%
1-2 százalék között 382 17%
3-4 százalék között 421 19%
4-5 százalék között 155 7%
5 százalék felett 222 10%
Bércsökkentés volt 54 2%

3. kérdés: Mit vársz az idei évre?

Az idei évre meglehetősen pesszimisták voltak a kitöltők. Közel minden második válaszadó szerint nem változik a bére, 6 százalék pedig bércsökkenéssel kalkulkál.

1-2 százalék közötti emelést 250 11%
2-3 százalék közötti emelést 333 15%
4-5 százalék közötti emelést 205 9%
5 százalék feletti emelést 227 10%
Bércsökkentés lesz. 130 6%
Marad az eddigi bérem. 1040 47%

Itt is kicsit utánanéztem a részleteknek. Összesen 1170-en voltak azok, akik nem várnak emelést (a "marad" és a "bércsökkenés" opciók összege). A pesszimisták között csak 310-en voltak a külföldi cégeknél dolgozók, 595-en magyar vállalat alkalmazásában állnak, 265-en pedig állami munkaadójuktól nem vár semmi jót...

Tizenhatodik alkalommal jelent meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum személyzeti tanácsadó cég éves tanulmánya a német hátterű, Magyarországon működő cégek fizetési viszonyairól. Néhány érdekes adatot ragadtam most ki a vaskos tanulmányból. Amiatt is, mert lassan divattá kezd válni a multi cégeket – finoman fogalmazva – becsmérelni. Amint a számokból látszik, a német cégek bőven a magyar nemzetgazdasági átlag felett fizetnek munkavállalóiknak.

A bérezési tanulmány 51 vállalat 12 300 állásának és 83 munkakörének bérezési adataira terjed ki. Nem reprezentatív, viszont jelentős munkavállalói kört lefed. Nézzük meg az alapbéreket az egyes hierarchiaszinteken. Az alábbi számok éves összegek, tehát a havi fizetés ennek tizenketted része.

Ügyvezetés: 19,84 millió forint
Vezetői pozíciók: 10,1
Szakértői szint: 5,1
Szakmunkások: 2,8
Segédmunkások: 2,2

Ehhez adódnak még a különféle teljesítményfüggő bérelemek. Ezek kötődhetnek személyes és céges eredményekhez egyaránt. Minél magasabban dolgozik valaki a céges hierarchiában, annál nagyobb százalék a bér "mozgó része". A vezetők alapbéréhez 24 százalék bónusz, a többi vezetőjéhez 15, a szakirányú végzettségű „nemvezetőkéhez” 10 százalék kapcsolódik. Így az első számú vezetők éves átlagjövedelmi 25 millió forint körül alakul.

Ki kap céges autót?
Hasonló az összefüggés a cégautó, mint juttatás kérdésében. Az ügyvezetők 90 százaléka, a vezető beosztású munkavállalók 52, és a szakirányú végzettségű munkavállalók 23 százaléka részesül ebben a kiegészítő juttatásban.

Ha a vezetőket nézzük, akkor a legjobban keresők az értékesítés és a pénzügyek irányítói. Az értékesítési vezetőknél az átlagbér 18,8 millió forint, pénzügyi vezetőknél pedig 18 millió.

Mögöttük helyezkednek el a gyártási (16,4), a marketing (15,8), a kutatás-fejlesztési (15,5), a HR (15 millió) részlegek vezetői. Ezekben nem csupán az alapbér, hanem már a bónusz is szerepel.

A nem vezetői poszton dolgozók közül a legjobban keresők a key account managerek (évi 9,9 milliós jövedelem). Ők azok, akik egy-egy vállalat legnagyobb ügyfeleivel foglalkoznak, tőlük hozzák a bevételt. Nem keresnek rosszul a marketingosztályok termékmenedzserei (8,5 millió). A programozók átlagbére 6,5, a pénzügyi elemzőké 6, a minőségbiztosítási szakértőké 5,5, a kommunikációs szakértőké 5,2, a személyügyi munkatársaké évi 4 millió forint.

Pályakezdői bérek
A felsőfokú szakirányra vonatkozó legmagasabb pályakezdő béreket alapvetően a mérnöki tudományok/informatika (évi bruttó 3,6 millió forint), a gazdaság- (3,6) valamint a jogi szakok (3,5) végzősei érik el. A skála alsó végén a társadalomtudományok (3,1) szerepelnek.

Cégméret, árbevétel: jelentős befolyásoló tényező
Mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti bérek átlagok. Ez azt jelenti, hogy egy-egy pozíció esetén nagyok lehetnek a kilengések. Erős korreláció figyelhető meg a vállalat mérete (árbevétel, alkalmazottak száma) és a bérek színvonala között is. Key account managereknél a differencia évi 2 millió forint is lehet a nagyobb és a kisebb cégeknél hasonló profilú munkát végzők között. Értékesítési vezetőknél 18,8 millió forint az átlag, de például 50 fő alatti vállalatoknál „csak” bruttó 13,5 milliót fizetnek. Fizikai munkásoknál viszont már nem jelentős a különbség.

A tanulmány szerint a cég ágazati hovatartozásának nincs kiemelkedően nagy befolyása a bérek alakulására: eltekintve a klasszikusan „jól fizető” ágazatoktól, mint a pénzügyi szektor, a vállalati tanácsadás, az energiaszektor vagy a gyógyszeripar, a bérek színvonala inkább a vállalat méretétől vagy tulajdonosi – szervezeti struktúrájától függ.

Kutatókat és értékesítőket nehéz találni
Azt is megkérdezték a cégvezetőktől, hogy mennyire könnyű vagy nehéz bizonyos pozíciókra új munkatársakat találni. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a kutatás-fejlesztési részlegre, gyártásra, értékesítésre, szakmunkás pozíciókra a legnehezebb. Az átlagosnál könnyebb a pénzügyre, ügyvezetésre, adminisztratív és logisztikai munkakörökre.

Mi ebből a tanulság álláskeresők és munkaadók számára?
- Ha összevetjük ezeket a fizetéseket a nemzetgazdasági átlagokkal, akkor látható, hogy a német hátterű vállalatok többet fizetnek. (A KSH legutóbbi jelentése szerint a magyarországi versenyszférában a bruttó átlagbér 250 ezer forint volt, ami évi 3 millió forintnak felel meg. Német tulajdonú cégek ennyit a szakmunkásoknak adnak.)

- Álláskeresőként állásinterjúra készülve a reális bérigény feltérképezése nem könnyű. Ahogyan munkaadóként a versenyképes bér meghatározása sem. Nem érdemes az átlagoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, hanem a cégméretet, az árbevételt, a földrajzi elhelyezkedést, a tulajdonosi hátteret, a felelősségi kört is be kell venni az elemzésbe. Nagyok lehetnek ugyanis a kilengések.

A részletes – több mint 100 oldalas - tanulmány megvásárolható a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaránál itt.

Hol keress állást 2015-ben? (2.)

Címkék:

Előző posztomban öt olyan helyet mutattam be, ahol állásajánlatok találhatóak.  Az állásportálok, az állásgyűjtő oldalak, a munkaerő-közvetítők, az állami munkaügy és az állásbörzék után most jöjjön öt újabb terep, ahol lehet munkára vadászni.

Közösségi média (Facebook, LinkedIn)

Természetesen a közösségi médiában is hemzsegnek az álláshirdetések. Akadnak olyan csoportok, oldalak, amelyek egy-egy téma köré szerveződve szinte állásportálként vagy állásgyűjtő oldalként funkcionálnak. A sok-sok oldal közül az Állások a médiában és a Szárnyas Fejvadász Facebook-oldalakat emelném ki. Ezeknek az előnye a gyorsaság, hátránya viszont, hogy nincs keresőjük.

Emellett a Facebookon természetesen megtalálhatók az előző posztomban említett személyzeti szolgáltatók is: állásportálok, személyzeti tanácsadó cégek és akad (egyelőre kevés) munkaadó, amely a potenciális pályázókkal való kapcsolattartás és márkaépítés céljából saját Facebookos karrieroldalt működtet. Néhány ilyen oldal: Karrier az Audi Hungáriánál, Growww (MOL), Gyakornok leszek a Telekomnál.

A LinkedIn oldalt a munkaadók elsősorban az álláskeresők direkt megkeresésére (például fejvadászok részéről) és a jelöltek ellenőrzésére használják. Sok HR-es összeveti az önéletrajzot és a LinkedIn-es megjelenést.  azért állások is találhatóak az oldalon. Igaz, az állásportálokhoz képest szerényebb a választék. Éppen posztom írásakor 147 magyarországi állásajánlatra bukkantam. A LinkedIn erőssége, hogy az álláskeresők láthatják, hogy mely ismerősük dolgozik vagy dolgozott a megcélzott cégnél. Tőlük egy-egy pályázás elindítása előtt sok hasznos információ szerezhető be.

Céges weboldalak

Főleg a nagyobb, ismertebb vállalatok saját weboldalon Karrier szekciót alakítanak ki. Ide várják az érdeklődők önéletrajzait, és itt helyezik el a cég aktuális hirdetéseit. Aki beazonosította a számára szóba jöhető cégek körét, annak érdemes felkeresnie és folyamatosan figyelnie ezeket. Előfordulhat, hogy a cég költséghatékonyságból első körben nem állásportálon, hanem itt teszi közzé az üres pozíciót.

Apróhirdetési oldalak

Sok apróhirdetési oldalnak van Állás vagy Karrier rovata (olx.hu, jofogas.hu, startapro.hu). Az állásportálokkal szemben ennek előnye, hogy a munkaadónak semmibe vagy csak minimális összegbe kerül. Úgy tapasztaltam, hogy kisvállalkozások előszeretettel keresnek ezen a csatornán új munkaerőt. A pályázók számára hátrány, hogy a szolgáltatók kevéssé vagy egyáltalán nem szűrik a hirdetés kiíróját. Így akadnak „kamu” hirdetések. Ahol csak mobilszám, egy nem beazonosítható mailcím szerepel, minimális elvárások mellett átlag feletti fizetést garantálnak, azzal a hirdetővel legyünk óvatosak.

Utcai hirdetések

Ki ne találkozott már kirakatokban, épületek bejáratán álláshirdetésekkel. Főleg a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban bevett szokás ez a munkatárs-keresési forma. Szak- és betanított munkára keresnek így pályázókat.

Iskolaszövetkezetek

Itt nem főállást, hanem iskola melletti pénzkiegészítési lehetőséget lehet megcsípni. Nappali tagozatos, legalább 16 éves középiskolásoknak, illetve egyetemistáknak, főiskolásoknak jelenthet jó mellékkeresetet. Kicsi a kockázat, biztonságos foglalkoztatási forma, jó az esély a munkaszerzésre, de a kereshető óradíj nem magas. Óránként 600-700 forint kereshető, a munkák pedig például szórólapozást, adatrögzítést, gyorséttermi eladást, rakodást takarnak. Tandíjra vagy egyetemistaként a könnyebb megélhetésre gyűjtőknek viszont ideális. Fegyelemre, kitartásra, a pénz megbecsülésére nevel. Néhány szereplő a piacról: Universitas – Meló Diák, MŰISZ, Pensum, Mind-Diák.

A „láthatatlan álláspiac”

Ez a legmisztikusabb toborzási forma. A végére hagytam, pedig talán a legfontosabb. Megbízható adatok nincsenek erről, de az üres álláshelyek többsége itt kel el. Ennek megértéséhez gondoljatok csak bele a munkaadó helyzetébe. Ha ti lennétek a vezetők és megüresedne egy pozíció, mivel kezdenétek? Hát nem a legolcsóbb formával, ami nem kerül semmibe? Megkérdeznétek a kollégákat, ismerősöket, szakmabelieket, hogy nem tudnának-e valakit a pozícióra ajánlani. A multik erre már programot is dolgoztak ki.

Aki olyan munkatársat ajánl, aki később beválik, az annak lejárta után valamennyi pénzjutalomban részesül. Persze más cégeknél nincs ilyen fejpénz, egyszerűen mindenki megmozgatja a kapcsolatrendszerét. Az ajánlásos forma előnye, hogy az ajánlók többnyire ismerik mind a céget, mind a potenciális jelölteket. Motiválja őket, hogy csak olyasvalakit ajánljanak, aki valószínűleg beválik, akivel nem „ég le” a munkaadó.

Ismertek még helyet, ahol vannak állások? Írjátok meg ide kommentbe vagy Facebook-oldalamra

Januárban folytatom ezt a sorozatot, a külföldi álláslehetőségek, weboldalak bemutatásával.

Jobb-Állás Blog

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral rendszeres frissítésben. Minden véleményt, témajavaslatot várok emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Alkossunk egy jó közösséget!

Karácsony Zoltán

Karrierblogger és állás- piaci szakújságíró vagyok.

impresszum