Jobb-Állás Blog

Álláspiac és karrier közelről

Van-e potenciál a stewardess szakmában? 5 kérdés és válasz

Címkék:

Hamarosan indul az első, légitársaságoktól független légiutaskísérő-képzés Magyarországon – írtam egy héttel ezelőtt a Hello Karrier magazinban. Ennek apropóján annak néztem utána, mekkora potenciál van ebben, mennyit lehet keresni, hogyan lehet bekerülni a szakma vérkeringésébe. Egy légitársaság alkalmazottja is segített háttérinfókkal, amiért hálás vagyok neki.

Három évvel ezelőtt - részben a Malév megszűnése következményeként - kikerült az Országos Képzési Jegyzékből a „Légi utaskísérő” képesítés. Azóta Magyarországon csak a WizzAir belső tréningjén lehetett a szakmát elsajátítani. Hamarosan elindul az első, légitársaságoktól független tanfolyam az Europe Crew Academy szervezésében. A budapesti kurzus 3 hónapos, 120 órás, munka mellett is elvégezhető. Az órák egy része az iskolában kialakított repülőgép-utastérben zajlik, hogy valóságközelibb legyen a tanulás. Az oktatók pedig rutinos, a szakmában több évtizedet eltöltött stewardessek illetve más szakemberek (például repülésvédelem, meteorológia).

A kurzus vizsgával zárul, majd megfelelő eredmény esetén a képző cég delegálja a hallgatót a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság nemzetközi vizsgájára (ide tanfolyam nélkül, „az utcáról” nem lehet jelentkezni), ahol a Légiutas-kísérő Tanúsítvány szerezhető meg. Az European Crew Academy kurzusára nem automatikus a bekerülés. A feltételek között szerepel kommunikációképes angoltudás, érettségi bizonyítvány és 100 méter leúszása megszakítás nélkül.

Érdemes megjegyezni, hogy a légitársaságok nem várnak semmilyen „szakirányú végzettséget” a felvételi során. A hivatalos vizsgákat a sikeres kiválasztás után is le lehet tenni belső szervezésben. Akinek azonban megvan a tanfolyama, vagy a bizonyítványa, az általában felkészültebb, ismeri az elvárásokat, belelát a szakma működésébe, nagyobb eséllyel indul a céges felvételiken. Az állás megszerzése után pedig nem kell hónapokig végigjárni a tanfolyamokat, akár azonnal a fedélzeten kezdhet.
A stewardess karrierrel kapcsolatban bennem öt kérdés fogalmazódott meg, amire most igyekszek választ adni.

1. Van-e potenciál a szakmában?
Egyértelműen igen. Az Airbus német-francia repülőgépgyártó legfrissebb tanulmánya szerint (ami egybevág a konkurens Boeing hasonló kutatásával és az utóbbi évek turisztikai adataival) a következő húsz évben a repülési forgalom átlagosan évi 4,6 százalékkal növekszik. Ez 32 600 új személy- és teherszállító gépet igényel 4,9 billió (4900 milliárd) dollár értékben. Ami azt is jelenti, hogy világszerte több légiutas-kísérőre lesz szükség. A legnagyobb növekedést most a Távol-Keletre, Délkelet-Ázsiára prognosztizálják, de Európában is vastag pluszt jeleznek előre.

2. Miként lehet egy légitársasághoz bejutni?
A WizzAirhez való bejutási folyamat erre némiképp választ ad. Egy ott dolgozó munkatárs számolt be erről: először online jelentkezést kell beadni csatolva két képet (egy teljes alakos és egy profilkép jellegűt) A beküldendő formanyomtatványon rákérdeznek korábbi tapasztalatokra, arra hogy az illető mit tud a cégről, van-e jártassága a sales területén, van-e például tetoválása. A jelentkezőket előszűri a HR részleg és e-mailben értesítik a behívottakat a szóbeli megmérettetés időpontjáról. Ha úgynevezett open dayt (nyílt napot) hirdet a légitársaság, akkor bárki jöhet.

A felvételi végig angol nyelven zajlik. Az első kör egy rövid bemutatkozás maximum 3 percben, ahol az ember kiállását nézik a felvételiztetők (milyen a testbeszéde a jelentkezőnek , mennyire veszi fel a szemkontaktust). A második kör szituációs feladat: például büdös az utas, nem működik együtt, kiabálni kezd. A kérdés: mit teszel és az mennyire utascentrikus vagy kreatív. A harmadik a csapatfeladat, amelyben egy problémát kell közösen megoldani. A negyedik pedig a mélyinterjú, ami 20-30 percet vesz igénybe. A körök között folyamatosan szelektálják az embereket, mindig kihirdetik ki jutott tovább a következő körbe. Ha valakinek nem sikerül, csak 6 hónap múlva jelentkezhet újra. Ha minden jól megy és sikerül az összes kör utána még hátra van egy egészségügyi alkalmassági, illetve tréningek és vizsgák sora. Összességében előnyben a nyitott, pozitív személyiségek, a jó problémamegoldók, a csapatban dolgozni tudók.

3. Hogyan lehet előrébb jutni?
A Wizzairnél a kezdő juniorként startol, majd 9 hónap elteltével automatikusan válik CA-vá (cabin attendant), ezután bizonyos feltételek teljesülése mellett jelentkezhet seniori pozícióra, ahol egy belső felvételi eljáráson kell keresztülmennie. Ezt követően több irányba mozdulhat el: például lehet valamely terület szakértője (sales expert, safety expert), jelentkezhet oktatói pozícióra ahol még több lehetőség van. Ha pedig esetleg olyan egyetemi, felsőfokú végzettsége van, bekerülhet a cég más részeihez példaként HR területre, vagy lehet bázismanager.

4. Mennyit lehet keresni?
Egy fapadosnál dolgozótól hallottam: „A fizetésünk több részből tevődik össze. Minden utat hosszúság alapján különböző csoportba sorolnak (S, M, L, vagy XL), így más-más összeg jár utána. A fix fizetés kezdőként nettó 150 ezer forint, ezért egy a cég által meghatározott minimum szektorszámot kell lerepülni, a többi erre jön rá. Plusz pénzt jelent a fedélzeti értékesítésből származó jutalék. Évszakonként eltérő a havi bér: nyáron magasabb, míg télen kissé visszaesik. Akadt olyan nyári hónap, amikor 300 ezer forint fölötti volt a fizetésem. Ha egy évet nézünk, és havi szintre bontjuk, akkor hozzávetőlegesen 250-280 ezer forintra jön ki az átlag. Aki kezdőként lép be a cégbe, neki 9 hónap után körülbelül 30 ezer forinttal ugrik meg a fizetése. Ha pedig valaki senior lesz, azaz vezető légiutas-kísérő, erre még hozzávetőleg 100 ezer forint jön rá.” Fizetésben egyébként a csúcs a dubaji Emirates légitársaság.

5. Valóban lehet stewardessként világot látni?
Fapados társasággal nem nagyon. Itt minden a lehető legalacsonyabb költségszintnek van alárendelve. A Wizzairnél dolgozó légiutas-kísérő elmondása szerint sokszor a pilótáknak és a személyzetnek a leszállást követően 30 perce van arra, hogy újra felszálljon a gép, így még a terminált sem látják belülről. Csak ha valamilyen műszaki probléma merül fel, vagy az időjárás nem alkalmas a repülésre, akkor esik meg, hogy fél napot a városban töltenek és a szállást, ellátást a légitársaság fizeti. Vonzerő viszont, hogy a stewardessek ingyen jegyeket kapnak illetve kedvezményt jegyvásárlásra, amivel egy kicsit láthatnak a világból. Prémium légitársaságoknál azonban nem ritka, hogy fél-fél napokat kapnak a stewardessek néhány úticélnál. Persze itt sem kezdőként, azonnal.

Best of Jobb Állás: Íme a top 25 cikkem

Címkék:

25 cikkem, ami hasznos lehet az álláskeresésben

Kiválogattam a szerintem leghasznosabb, napi aktualitáshoz nem kötődő anyagokat, amelyeket alább linkelek.

Önéletrajz

Milyen a jó önéletrajz? - így látom 11 pontban

Mit lehet kozmetikázni az önéletrajzon?

Állásinterjú

Így kezeld a telefonos megkeresést

Mi dönt állásinterjún?

Brutális kérdések állásinterjún: így reagálj rá

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Karrier sikersztorik

Álláskeresés Svájcban: aki célba ért 4 hónap alatt

Így találj állást magyarként Berlinben

Tanárként Londonban – soha nem késő váltani

Irány Anglia, 52 évesen! – egy magyar munkavállaló sztorija

Álláskeresés - okosan

Merj váltani – karrierstratégiák válaszút előtt

Hogyan lehetsz vonzó és versenyképes pályázó?

10 idegesítő dolog álláshirdetésben – mit tehet ellene?

Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

10 álláskeresői bosszúság – mi áll a miértek mögött?

15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy

Így ellenőrizd le a munkaadót álláskeresőként

Miben (nem) segít a fejvadász?

Munkahelyi dilemmák

Így építsd szakmai kapcsolataidat

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Nyelvtudás és karrier – 10 gyakori kérdés és válasz

Így kerülje el a kirúgást - 8+1 tipp

Tíz munkaadói pofátlanság

Nethasználat a munkahelyen - 7 kérdés és válasz

Hogyan viselkedj céges karácsonyi partin

Sikeres karrierépítés és pályaválasztás – útravaló Nőnapra

Címkék:

Március 8-ra minden évben érkeznek az ünneprontó statisztikák. Most például: a nők férfi társaiknál Európa-szerte 16 százalékkal kevesebbet keresnek, 12 százalékkal kisebb arányban dolgoznak, 39 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, nagy cégeknél első számú vezetői posztba csak elvétve jutnak. Mindeközben az egyetemi, főiskolai végzettek 60 százaléka nő. Sajnálkozás helyett nézzük, mit lehet tenni. A héten női esélyegyenlőségi konferencián jártam a brüsszeli Európai Parlamentben. Az ott hallottak ihlettek erre a posztra.

1. útravaló, szülőknek, tizenéves lányoknak: Lányok, menjenek informatikusnak!

Manon Van Hoorebeke

Az Európai Parlamentben tartott nőnapi konferencián egy szőke hajú belga kislány foglalt helyet az ülésterem központi pulpitusán többek között Vera Jourova igazságügyi biztos társaságában. Manon Van Hoorebeke (a fenti képen) egyáltalán nem tűnt megszeppentnek. A 11 éves lány Antwerpenből érkezett. Tavaly ő nyerte el az „Év európai digitális lánya” (European Digital girl of the Year 2014) elnevezésű EU-s díjat.

Beszédéből kiderült, hogy két évvel ezelőtt kezdett el informatikával foglalkozni. Már scratch-ben és html-ben programoz, gyermektársait segíti bevezetni az informatika világába és felnőtteket is tréningez. Neeli Kroes a korábbi Európai Bizottság médiabiztosa például egy napon át tanult Manontól (állítólag az első óra után fel akarta adni), majd a végén Kroes asszony saját videóanyagot vágott össze a kislány támogatásával. Manon még általános iskolás, de hosszú távú célja mérnöki tanulmányokba fogni.

Több ezer üres állás mérnöki és IT területen

Manon az EU számára egyszerre minta és reklámarc lett a lányok természettudományos szakmák felé csábításában. Vera Jourova igazságügyi biztos elmondta, jelenleg a mérnöki és informatikai diplomásoknak mindössze 20 százaléka nő, míg minden szakot figyelembe véve 60 százalék. Erről a 20 százalékról kellene felfelé mozdulni.

Az irány két szempontból is nyerő: a vállalkozások Európa-szerte IT- és mérnökhiánnyal küzdenek, így tárt karokkal fogadnak minden szakmailag hozzáértő pályázót. A frissdiplomás hölgyek pedig átlagon felüli fizetéshez és biztos egzisztenciához jutnak – saját erőből.

Néhány számadat ennek alátámasztására: Magyarországon az Informatikai Vállalkozások Szövetsége 10 ezerre teszi a betöltetlen álláshelyek számát, az internetes állásportálok tele vannak ilyen ajánlatokkal (a Monsteren közel ezer üres pozíció érhető el), Németországban a Bitkom szakmai szervezet évente 10 ezer új IT álláshely keletkezik, 39 ezer pozícióra pedig nehezen találnak megfelelő jelöltet. A fizetések.hu bérinformációs portál statisztikái szerint az IT szektorban az átlagfizetés 387 500 forint, programozóként a brutttó 450-550 ezer forint közötti sávban lehet keresni. A nyugat-európai fizetések pedig ennek két-, háromszorosát teszik ki.

Forrás: fizetesek.hu

Forrás: www.fizetesek.hu - 2015 (havi bruttó bér)

Ideális munkakörülmények

Nem csupán a fizetés vonzó, hanem nagy, nemzetközi informatikai cégeknél a munkakörülmények is. Tavaly decemberben volt szerencsém az SAP-nél járni a budapesti Graphisoft parkban. Duna-parti hangulat egy modern campuson, postától a bankon át az étteremig minden néhány lépésre, rugalmas munkaidő, külföldi karrierlehetőség, céges konditerem, szauna, hatalmas céges autópark... Hasonló a helyzet más IT cégeknél is.

Persze ahhoz, hogy a tehetséges lányoknak vonzó pálya legyen az informatika, a mérnöki tanulmány, minden szereplőnek hozzá kell tennie valamit. Kellenek a matematikához, fizikához kedvet csináló tanárok, az érdekes tankönyvek, a nyitott szülők, a szakmákat nem sztereotíp módon megjelenítő médiumok, a női célcsoportra építő vállalkozások és a témát felkaroló civil szervezetek. Magyarországon ilyen a Nők a Tudományban Egyesület, amely a nemzetközi „Girls in ICT”magyar részét szervezi „Lányok napja” (www.lanyoknapja.hu) címmel - idén április 23-án.

Egyelőre nem jön nemi kvóta

Az EU-nak ezt a megközelítését sokkal produktívabbnak vélem, mint hatalmi szóval nemi kvóta előírását a magánvállalkozások vezetésében. 2020-ig a 40 százalékos arányról egyébként Vera Jourova biztos nem tett le, ám egyelőre néhány tagállam – közte Németország - blokkolja a brüsszeli terveket az Európai Tanácsban. Csak halkan jegyzem meg, hogy a 21 magyar képviselő közül mindössze négy a hölgy, ami 20 százalékos aránynak felel meg.

A brüsszeli Európai Parlament bejárata Nőnap előtt. A felirat: "A nemek közötti egyenlőség az oktatással kezdődik"

Tudom persze, hogy nem mehet mindenki mérnöknek vagy informatikusnak. Akadnak sokan, akiknek nincs ehhez érzékük, nem érdekli őket stb. Ezzel csak azt akartam sugallni, nemi sztereotípiák miatt ne zárjátok ki ezt az opciót, illetve mérjétek fel alaposan, milyen is ez a munka (a Lányok napja erre nagyszerű alkalom).

2. útravaló, női álláskeresőknek, munkavállalóknak: tanuljátok meg eladni magatokat

Tudomásul kell venni, hogy az egyetemről kikerülve nem elég a szaktudás és a nyelvtudás. Mi kell ahhoz, hogy könnyebb legyen az életed és jobb álláshoz jussál?

Legyetek magabiztosak. Állásinterjún és a munkahelyen is rengeteg múlik a határozott fellépésen. Mindig abból indulj ki, mit tudsz adni a munkaadódnak, mivel tudod a céget segíteni. Szociális háttereddel nem érvelj, csakis tudásoddal, tapasztalatoddal.

Mérjétek fel a piaci béreket és kérjetek versenyképes csomagot. Ehhez a leghatékonyabb az ismerősi kör megmozgatása, internetes fórumok olvasása, fejvadászok megkérdezése, bérinformációs portálok böngészése. Ne kérj kevesebbet

Vegyetek igénybe tanácsadókat. Ilyen például a Jól-lét Alapítvány (www.jol-let.com) ingyenes álláskeresői tréningje, de szerintem a neten keresve több is található.
Még gyesen is építsétek, tartsátok a kapcsolatokat. Az életkor előrehaladtával egyre fontosabb a networking, amiben a nők gyengébbek. Főleg a kisgyermekes, gyesen levő nők problémája, hogy elhanyagolják a kapcsolatok ápolását. Érdemes a szaktársakkal akár az interneten kapcsolatban maradni (erre a Facebook vagy a LinkedIn jó eszköz lehet), követni a céges történéseket, a szakma újdonságait.

Legyen ésszerű az otthoni tehermegosztás. Ez is a gyermekesek egyik kulcskérdése. Tudomásul kell venni, hogy az otthoni helytállás is félállásnak számít. Aki minden munkát magára vállal, annak nem marad energiája a munkahelyen bizonyítani.

Érveljetek az állami segítséggel is. Ilyen például a gyesről visszatérő dolgozókat segítő járulékkedvezmény a munkahelyvédelmi akcióterv részeként. Annak a munkaadónak, amely ilyen munkavállalót vesz fel vagy alkalmaz, kevesebb közterhet kell fizetni (állásinterjún ez is érv lehet).

Jogi elégtétel végső esetben. Ez már a végső eszköz. Aki biztos abban, hogy kevesebbet keres, mint ugyanazt a munkát végző férfi kollégája, illetve azért nem vették fel egy állásra, mert nő és nem férfi, akkor bejelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (www.egyenlobanasmod.hu).

Karácsony Zoltán

7 tanulság a HVG Állásbörzéről

Címkék: állásbörze

Ezen a héten rendezték a tavasz legnagyobb karriereseményét, a HVG Állásbörzét. Több mint 10 ezer álláskereső látogatott ki a 140 munkaadóhoz a budapesti Syma csarnokba. A szervezés a korábbi évekhez hasonlóan profi volt. A posztom azonban nem erről, hanem az ott megfigyelt néhány trendről szól.

 


1.Nincs újdonság a legkeresettebb szakemberek listáján
Az állásbörzék kínálata azt is jelzi, hogy kik is a legkeresettebb szakemberek Magyarországon. Az itt kiállító munkaadók ugyanis több százezer (a nagy standoknál néhány millió) forintot fizetnek a megjelenésért. A lista évek óta stabil, meglepetés most sem volt: mérnök, informatikus, gazdasági és nyelveket beszélő diplomás, értékesítő, ezek a legkapósabb szakemberek.

2. A nagyok egymással is versenyeznek
A legnagyobb kiállítók továbbra is autógyárak, autóipari beszállítók, kiskereskedelmi láncok, bankok, gazdasági tanácsadók, szoftverfejlesztők, energiaipari multik, nemzetközi ügyfélszolgálati központok. Aki a börze kiállítóterébe lépett, azonnal látta, hogy kik között a legnagyobb a verseny. Hatalmas standot bérelt egymástól néhány méterre a Lidl és az Aldi. Szintén a méretekkel imponált és emellett egy-egy autómodellel érkezett a kecskeméti Mercedes, a győri Audi és néhány lépésre tőlük az esztergomi Suzuki. Köréjük pedig autóipari beszállítók csoportosultak. Látványos volt az Apollo Tyres megjelenése, amely közel ezer fős gyárat épít Gyöngyöshalászi mellett és keresi ehhez a munkaerőt.

3. Angol reklámszlogenekkel csábítanak a cégek
Aki nem tud angolul, az frissdiplomásként elveszett ember a munkaerőpiacon. Ez a sorok közötti, fontos üzenete a HVG Állásbörzének. Akadtak cégek, amelyek már hívó szlogenjeiket is angolul fogalmazták meg. Még olyan magyar központú multi is, mint a MOL. Néhány példa: Every journey to the top starts with the right choice – MOL. Make your mark, improve lives - Roche. You have talent, we have options – Morgan Stanley. Grow your own way at PwC. Bring your difference and make a name for yourself – BAT. True talent shapes business, true knowledge finds it – Randstad.

4. A kiállítók üzenete: Légy laza, őrült, egyedi, velünk megvalósíthatod magadat
A cégek így akarnak imponálni a fiataloknak. Ezek ugyan jól hangzanak, ám inkább rózsaszín marketingüzenetek. A valóságban a nagy multi cégek az egyéniséget, az „out of the box thinking”-et (a mintáktól eltérő gondolkodást) nem igazán díjazzák. Kivéve marketing területen illetve kisebb, startup cégeknél.

5. Egyre több a külföldre közvetítő cég
Terjeszkedik a külföldre közvetítő HR szolgáltatói piac. A korábbi évek angliai hajós- és idősgondozói munkái mellett gyarapodnak a németországi szakmunkás és egészségügyi állásokra toborzó cégek, állásportálok. Emellett látni lehetett hollandiai közvetítőt is.

6. Kommunikáció és marketing: továbbra is sansztalan
A telített szakmákat tanuló börzelátogatók közül persze sokan elégedetlenek voltak. Aki marketing és kommunikációs területre keresett állást, az kevés standnál kapott pozitív visszajelzést. Ahol pedig igen, ott nagy volt a tülekedés a kevés üres pozícióért.

7. A GE még javában toboroz a Budapest Bankba
Számomra a börze legfurcsább momentuma volt, hogy a GE standjánál a Budapest Bank felirat alatt zajlott munkaerő-felvétel. A cég képviselőjétől megtudtam, hogy nyár körül veszi át az irányítást az állam és nem is értette igazán, miért tartom pikánsnak a felvételi folyamatot. Hát, ha én most indítanám a karrieremet, valószínűleg nem olyan céghez igazolnék, amelynek tulajdonosi köre néhány hónapon belül jelentősen megváltozik. Ráadásul nem a versenyszférán belül, hanem multitól magyar állami kézbe kerül. Ennek ellenére hosszú sor kígyózott a Budapest Bank standja előtt...

Hogyan alakultak a dolgozói fizetések? – egy netes szonda eredményei

Címkék: fizetés, kereset, bér

Az utóbbi egy évben csak a munkavállalók 51 százaléka kapott fizetésemelést. 35 százaléknak az utóbbi három évben nem változott nominálisan a bére. Ez hétfői online felmérésem eredménye, amelyen 2191 kedves olvasóm vett részt. Érdekesség, hogy a válaszok alapján a külföldi tulajdonú cégeknél gyakoribbak az emelések és az ott dolgozók között nagyobb arányban vannak azok, akik az idei évben is béremelést várnak.

Hétfői posztomban a német hátterű cégeknél kereshető fizetéseket vettem nagyító alá a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara fizetési felmérése alapján. Írásom végén arra kértem kedves olvasóimat, nyilatkozzanak saját fizetési viszonyaikról: mikor volt utoljára béremelés, tavaly mi történt fizetésükkel és az idei évre mit várnak. Egy napig vártam a kitöltéseket, hihetetlenül sokan, 2191-en vettek részt benne, amelyet ezúton is köszönök. Ígértem, hogy beszámolok az eredményekről. Íme.

Annyit szeretnék előrebocsátani, hogy ez a szonda nem tudományos igénnyel készült, nem reprezentatív. Inkább indikátor, hangulatot jelez, hogy hol is tartunk.

Kik töltötték ki?

Nagyjából ugyanannyian voltak a magyar (922 kitöltő) és a külföldi (964) tulajdonú cégeknél dolgozók, míg 305 kitöltő munkaadója a magyar állam/önkormányzatok.
A legtöbb válaszadó (901) 500 főnél többet foglalkoztató munkaadónál kapja fizetését. 602-en 50 fő alatti cégnél, 444-en 50-250, míg 222 kitöltő 250-500 fő közötti létszámmal működő társaság alkalmazásában áll.

1. kérdés: „Mikor volt utoljára béremelés a cégnél, ahol dolgozol?”

A válaszadók négy opcióbál választhattak. Kiderül, hogy minden harmadik munkavállalónak (35 százalék) nem nőtt nominálisan a bére az utóbbi három évben. Az utóbbi egy évben 51 százalék érzékelt emelést, 16 százalék már idén is. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy sok munkaadónál (a minimálbéreseket leszámítva) általában a tavaszi hónapokban születik döntés a bérekről.

2015 350 16%
2014 775 35%
2013 166 8%
2012 120 5%
Régebben 771 35%

Kicsit mélyebbre ástam az adatokban, érdemes volt. Aki az utóbbi három évben nem kapott béremelést, azoknak több mint fele (a 771-ből 402) magyar tulajdonú cégnél dolgozik, 201 az állami szférában és csak 168-an külföldi hátterűnél. A magyar munkaadókon belül pedig különösen az 50 fő alatti cégnél dolgozók panaszkodnak. A 402 három éve nominálisan ugyanazt a bért kapó dolgozóból 200 magyar hátterű kisvállalkozásnál dolgozik.

2. kérdés: „Mekkora volt 2014-ben a béremelés?”

Kíváncsi voltam a múlt évi béremelésekre is. Szerintem nagy aránynál, 43 százaléknál semmiféle emelés nem történt, 5 százaléknál több pluszban pedig csak 10 százalék részesült.

Nem volt. 941 válasz 43%
1-2 százalék között 382 17%
3-4 százalék között 421 19%
4-5 százalék között 155 7%
5 százalék felett 222 10%
Bércsökkentés volt 54 2%

3. kérdés: Mit vársz az idei évre?

Az idei évre meglehetősen pesszimisták voltak a kitöltők. Közel minden második válaszadó szerint nem változik a bére, 6 százalék pedig bércsökkenéssel kalkulkál.

1-2 százalék közötti emelést 250 11%
2-3 százalék közötti emelést 333 15%
4-5 százalék közötti emelést 205 9%
5 százalék feletti emelést 227 10%
Bércsökkentés lesz. 130 6%
Marad az eddigi bérem. 1040 47%

Itt is kicsit utánanéztem a részleteknek. Összesen 1170-en voltak azok, akik nem várnak emelést (a "marad" és a "bércsökkenés" opciók összege). A pesszimisták között csak 310-en voltak a külföldi cégeknél dolgozók, 595-en magyar vállalat alkalmazásában állnak, 265-en pedig állami munkaadójuktól nem vár semmi jót...

Milyen bérek kereshetőek német tulajdonú hazai cégeknél?

Címkék: bónusz, fizetés

Tizenhatodik alkalommal jelent meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum személyzeti tanácsadó cég éves tanulmánya a német hátterű, Magyarországon működő cégek fizetési viszonyairól. Néhány érdekes adatot ragadtam most ki a vaskos tanulmányból. Amiatt is, mert lassan divattá kezd válni a multi cégeket – finoman fogalmazva – becsmérelni. Amint a számokból látszik, a német cégek bőven a magyar nemzetgazdasági átlag felett fizetnek munkavállalóiknak.

A bérezési tanulmány 51 vállalat 12 300 állásának és 83 munkakörének bérezési adataira terjed ki. Nem reprezentatív, viszont jelentős munkavállalói kört lefed. Nézzük meg az alapbéreket az egyes hierarchiaszinteken. Az alábbi számok éves összegek, tehát a havi fizetés ennek tizenketted része.

Ügyvezetés: 19,84 millió forint
Vezetői pozíciók: 10,1
Szakértői szint: 5,1
Szakmunkások: 2,8
Segédmunkások: 2,2

Ehhez adódnak még a különféle teljesítményfüggő bérelemek. Ezek kötődhetnek személyes és céges eredményekhez egyaránt. Minél magasabban dolgozik valaki a céges hierarchiában, annál nagyobb százalék a bér "mozgó része". A vezetők alapbéréhez 24 százalék bónusz, a többi vezetőjéhez 15, a szakirányú végzettségű „nemvezetőkéhez” 10 százalék kapcsolódik. Így az első számú vezetők éves átlagjövedelmi 25 millió forint körül alakul.

Ki kap céges autót?
Hasonló az összefüggés a cégautó, mint juttatás kérdésében. Az ügyvezetők 90 százaléka, a vezető beosztású munkavállalók 52, és a szakirányú végzettségű munkavállalók 23 százaléka részesül ebben a kiegészítő juttatásban.

Ha a vezetőket nézzük, akkor a legjobban keresők az értékesítés és a pénzügyek irányítói. Az értékesítési vezetőknél az átlagbér 18,8 millió forint, pénzügyi vezetőknél pedig 18 millió.

Mögöttük helyezkednek el a gyártási (16,4), a marketing (15,8), a kutatás-fejlesztési (15,5), a HR (15 millió) részlegek vezetői. Ezekben nem csupán az alapbér, hanem már a bónusz is szerepel.

A nem vezetői poszton dolgozók közül a legjobban keresők a key account managerek (évi 9,9 milliós jövedelem). Ők azok, akik egy-egy vállalat legnagyobb ügyfeleivel foglalkoznak, tőlük hozzák a bevételt. Nem keresnek rosszul a marketingosztályok termékmenedzserei (8,5 millió). A programozók átlagbére 6,5, a pénzügyi elemzőké 6, a minőségbiztosítási szakértőké 5,5, a kommunikációs szakértőké 5,2, a személyügyi munkatársaké évi 4 millió forint.

Pályakezdői bérek
A felsőfokú szakirányra vonatkozó legmagasabb pályakezdő béreket alapvetően a mérnöki tudományok/informatika (évi bruttó 3,6 millió forint), a gazdaság- (3,6) valamint a jogi szakok (3,5) végzősei érik el. A skála alsó végén a társadalomtudományok (3,1) szerepelnek.

Cégméret, árbevétel: jelentős befolyásoló tényező
Mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti bérek átlagok. Ez azt jelenti, hogy egy-egy pozíció esetén nagyok lehetnek a kilengések. Erős korreláció figyelhető meg a vállalat mérete (árbevétel, alkalmazottak száma) és a bérek színvonala között is. Key account managereknél a differencia évi 2 millió forint is lehet a nagyobb és a kisebb cégeknél hasonló profilú munkát végzők között. Értékesítési vezetőknél 18,8 millió forint az átlag, de például 50 fő alatti vállalatoknál „csak” bruttó 13,5 milliót fizetnek. Fizikai munkásoknál viszont már nem jelentős a különbség.

A tanulmány szerint a cég ágazati hovatartozásának nincs kiemelkedően nagy befolyása a bérek alakulására: eltekintve a klasszikusan „jól fizető” ágazatoktól, mint a pénzügyi szektor, a vállalati tanácsadás, az energiaszektor vagy a gyógyszeripar, a bérek színvonala inkább a vállalat méretétől vagy tulajdonosi – szervezeti struktúrájától függ.

Kutatókat és értékesítőket nehéz találni
Azt is megkérdezték a cégvezetőktől, hogy mennyire könnyű vagy nehéz bizonyos pozíciókra új munkatársakat találni. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy a kutatás-fejlesztési részlegre, gyártásra, értékesítésre, szakmunkás pozíciókra a legnehezebb. Az átlagosnál könnyebb a pénzügyre, ügyvezetésre, adminisztratív és logisztikai munkakörökre.

Mi ebből a tanulság álláskeresők és munkaadók számára?
- Ha összevetjük ezeket a fizetéseket a nemzetgazdasági átlagokkal, akkor látható, hogy a német hátterű vállalatok többet fizetnek. (A KSH legutóbbi jelentése szerint a magyarországi versenyszférában a bruttó átlagbér 250 ezer forint volt, ami évi 3 millió forintnak felel meg. Német tulajdonú cégek ennyit a szakmunkásoknak adnak.)

- Álláskeresőként állásinterjúra készülve a reális bérigény feltérképezése nem könnyű. Ahogyan munkaadóként a versenyképes bér meghatározása sem. Nem érdemes az átlagoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, hanem a cégméretet, az árbevételt, a földrajzi elhelyezkedést, a tulajdonosi hátteret, a felelősségi kört is be kell venni az elemzésbe. Nagyok lehetnek ugyanis a kilengések.

A részletes – több mint 100 oldalas - tanulmány megvásárolható a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaránál itt.

Hol keress állást 2015-ben? (2.)

Címkék:

Előző posztomban öt olyan helyet mutattam be, ahol állásajánlatok találhatóak.  Az állásportálok, az állásgyűjtő oldalak, a munkaerő-közvetítők, az állami munkaügy és az állásbörzék után most jöjjön öt újabb terep, ahol lehet munkára vadászni.

Közösségi média (Facebook, LinkedIn)

Természetesen a közösségi médiában is hemzsegnek az álláshirdetések. Akadnak olyan csoportok, oldalak, amelyek egy-egy téma köré szerveződve szinte állásportálként vagy állásgyűjtő oldalként funkcionálnak. A sok-sok oldal közül az Állások a médiában és a Szárnyas Fejvadász Facebook-oldalakat emelném ki. Ezeknek az előnye a gyorsaság, hátránya viszont, hogy nincs keresőjük.

Emellett a Facebookon természetesen megtalálhatók az előző posztomban említett személyzeti szolgáltatók is: állásportálok, személyzeti tanácsadó cégek és akad (egyelőre kevés) munkaadó, amely a potenciális pályázókkal való kapcsolattartás és márkaépítés céljából saját Facebookos karrieroldalt működtet. Néhány ilyen oldal: Karrier az Audi Hungáriánál, Growww (MOL), Gyakornok leszek a Telekomnál.

A LinkedIn oldalt a munkaadók elsősorban az álláskeresők direkt megkeresésére (például fejvadászok részéről) és a jelöltek ellenőrzésére használják. Sok HR-es összeveti az önéletrajzot és a LinkedIn-es megjelenést.  azért állások is találhatóak az oldalon. Igaz, az állásportálokhoz képest szerényebb a választék. Éppen posztom írásakor 147 magyarországi állásajánlatra bukkantam. A LinkedIn erőssége, hogy az álláskeresők láthatják, hogy mely ismerősük dolgozik vagy dolgozott a megcélzott cégnél. Tőlük egy-egy pályázás elindítása előtt sok hasznos információ szerezhető be.

Céges weboldalak

Főleg a nagyobb, ismertebb vállalatok saját weboldalon Karrier szekciót alakítanak ki. Ide várják az érdeklődők önéletrajzait, és itt helyezik el a cég aktuális hirdetéseit. Aki beazonosította a számára szóba jöhető cégek körét, annak érdemes felkeresnie és folyamatosan figyelnie ezeket. Előfordulhat, hogy a cég költséghatékonyságból első körben nem állásportálon, hanem itt teszi közzé az üres pozíciót.

Apróhirdetési oldalak

Sok apróhirdetési oldalnak van Állás vagy Karrier rovata (olx.hu, jofogas.hu, startapro.hu). Az állásportálokkal szemben ennek előnye, hogy a munkaadónak semmibe vagy csak minimális összegbe kerül. Úgy tapasztaltam, hogy kisvállalkozások előszeretettel keresnek ezen a csatornán új munkaerőt. A pályázók számára hátrány, hogy a szolgáltatók kevéssé vagy egyáltalán nem szűrik a hirdetés kiíróját. Így akadnak „kamu” hirdetések. Ahol csak mobilszám, egy nem beazonosítható mailcím szerepel, minimális elvárások mellett átlag feletti fizetést garantálnak, azzal a hirdetővel legyünk óvatosak.

Utcai hirdetések

Ki ne találkozott már kirakatokban, épületek bejáratán álláshirdetésekkel. Főleg a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban bevett szokás ez a munkatárs-keresési forma. Szak- és betanított munkára keresnek így pályázókat.

Iskolaszövetkezetek

Itt nem főállást, hanem iskola melletti pénzkiegészítési lehetőséget lehet megcsípni. Nappali tagozatos, legalább 16 éves középiskolásoknak, illetve egyetemistáknak, főiskolásoknak jelenthet jó mellékkeresetet. Kicsi a kockázat, biztonságos foglalkoztatási forma, jó az esély a munkaszerzésre, de a kereshető óradíj nem magas. Óránként 600-700 forint kereshető, a munkák pedig például szórólapozást, adatrögzítést, gyorséttermi eladást, rakodást takarnak. Tandíjra vagy egyetemistaként a könnyebb megélhetésre gyűjtőknek viszont ideális. Fegyelemre, kitartásra, a pénz megbecsülésére nevel. Néhány szereplő a piacról: Universitas – Meló Diák, MŰISZ, Pensum, Mind-Diák.

A „láthatatlan álláspiac”

Ez a legmisztikusabb toborzási forma. A végére hagytam, pedig talán a legfontosabb. Megbízható adatok nincsenek erről, de az üres álláshelyek többsége itt kel el. Ennek megértéséhez gondoljatok csak bele a munkaadó helyzetébe. Ha ti lennétek a vezetők és megüresedne egy pozíció, mivel kezdenétek? Hát nem a legolcsóbb formával, ami nem kerül semmibe? Megkérdeznétek a kollégákat, ismerősöket, szakmabelieket, hogy nem tudnának-e valakit a pozícióra ajánlani. A multik erre már programot is dolgoztak ki.

Aki olyan munkatársat ajánl, aki később beválik, az annak lejárta után valamennyi pénzjutalomban részesül. Persze más cégeknél nincs ilyen fejpénz, egyszerűen mindenki megmozgatja a kapcsolatrendszerét. Az ajánlásos forma előnye, hogy az ajánlók többnyire ismerik mind a céget, mind a potenciális jelölteket. Motiválja őket, hogy csak olyasvalakit ajánljanak, aki valószínűleg beválik, akivel nem „ég le” a munkaadó.

Ismertek még helyet, ahol vannak állások? Írjátok meg ide kommentbe vagy Facebook-oldalamra

Januárban folytatom ezt a sorozatot, a külföldi álláslehetőségek, weboldalak bemutatásával.

Hol keress állást 2015-ben? (1.)

Címkék: álláskeresés, karrier, allas

Bizonyára sokan fogalmazták meg célként erre az esztendőre, hogy szeretnének egy jobb állást. Ha éppen nincs munkájuk, akkor nagyobb, ha van, akkora talán kisebb rajtuk a nyomás. Úgy gondoltam, hogy idei első posztjaimban áttekintem, hogy milyen helyeken is lehet állásajánlatra lelni. Most jön az első rész, egy hét múlva a második.

Még mielőtt indulna a felsorolás, nem árt rögzíteni. A megfelelő csatorna megtalálására nincs általános tanács. Minden szakmának megvannak a bejáratott médiumai, toborzási formái. Ahogyan újságíróként kicsi eséllyel lehet nagy állásportálokon állásajánlatra bukkanni, úgy informatikusként sem az állami munkaügyi hivatalok adatbázisát kell bújni. Előbbi szakmában a személyes ajánlás, esetleg a szakportálok böngészése vezethet eredményre, utóbbiban állásportálon vagy munkaerő-közvetítőn át lehet könnyebben elhelyezkedni. Ez itt első körben egy étlap, innen lehet választani, kóstolgatni.

1. Állásportálok

Míg 15 évvel ezelőtt az álláshirdetések zömével a nyomtatott sajtóban jelentek meg, mára ez teljesen megváltozott. Az első számú médium az internet lett, ami az állásportálok látványos felfutását hozta. Ismert és jelentős szereplőnek számít a Profession.hu, a Monster.hu, a Jobline.hu, a Cvonline.hu, a Workania.hu. (Azért annyit illik megjegyeznem, hogy a Monster karriermagazinját szerkesztem, így nem vagyok kívülálló az állásportálok témában.)

Hogy mit csinálhatnak itt az álláskeresők? Feltölthetik önéletrajzukat a CV-adatbázisba, böngészhetnek az álláskínálatból és pályázhatnak.

Fontos megemlíteni, hogy álláskeresők számára minden szolgáltatás ingyenes, a portálok bevételre az állást meghirdető munkaadóktól tesznek szert.

Hogy milyen állások vannak itt: többnyire nemzetközi hátterű közép- és nagyvállalatok, illetve személyzeti tanácsadók hirdetnek. A legtöbb pozíció informatikai, mérnöki, pénzügyi, kereskedelmi, logisztikai, ügyfélszolgálati területekre szól. A cégek nemzetközi háttere miatt az állások zömében elvárás a nyelvtudás. Jellemző még, hogy ugyanaz az álláshirdetés több portálon is megtalálható. Erre akkor nagy az esély, ha az új kollégát munkaerőközvetítő keresi, amely több portállal szerződött vagy a megbízó cég a keresési megbízást több közvetítőnek adta ki.

2. Állásgyűjtő oldalak

Ezek az oldalak az interneten fellelhető állásokat szívják be keresőjükkel. Előnyük abban rejlik, hogy egy helyen rengeteg helyről összegyűjtött ajánlattal találkozni. A hirdetésre kattintva azonban már a megjelenés eredeti helyére ugrik az álláskereső. Ilyen állásgyűjtő oldal például a Jobmonitor.hu, a Jobinfo.hu, az Indeed.hu, a Careerjet.hu, a Jooble.hu, a Jobkralle.hu.

3. Munkaerő-közvetítők, fejvadászok (személyzeti tanácsadók)

A közbeszédben a munkaerő-közvetítés és a fejvadászat összemosódott. A klasszikus értelmezés szerint előbbiek szakmai, legfeljebb középvezetői szintekre keresnek munkaerőt a megbízónak főleg az álláshirdetés eszközeivel, utóbbiak felső vezetőkre specializálódnak és a direkt megkeresés módszerével dolgoznak. Előbbiek számára fontos nekik a nyilvánosság, utóbbiaknál ez nem szempont, talán ezért sem ismert széles körben a nevük.

Néhány jelentősebb szereplő:

Munkaerő-közvetítők és -kölcsönzők. Külföldi hátterű a Randstad (holland), a Grafton (ír), a Trenkwalder  (osztrák), az Adecco (svájci), a Manpower (amerikai), a Kelly Services (amerikai), a Hays (brit) Magyar alapítású a Karrier Hungária, a Jobsgarden-IT-Jobs, a Job Személyzeti Tanácsadó., a Work Force, a Pannon Job, a Next Consulting, a Focus Consulting, a P&Bert és még lehetne folytatni a sort. Kereséseik megtalálhatóak saját weboldalaikon és állásportálokon is meghirdetik a pozíciókat illetve különféle önéletrajzi adatbázisokban is keresik a megfelelő jelölteket.

Felső-, középvezetői fejvadászok: Korn/Ferry, Egon Zehnder, Hill International, Neumann International, Pendl & Piswanger, Kienbaum. Ez szűk piacnak számít. Hozzávetőlegesen évi 300-400 vezetői keresés történik.

Ahogyan az állásportálok, úgy a munkaerő-közvetítők, fejvadászok sem kérnek pénzt az álláskeresőktől, az ő fizető partnerük a munkaerőt kereső cég. Ennek jegyében ők elsősorban nem az álláskeresőnek, hanem a megbízó munkaadónak dolgoznak. Ettől függetlenül álláskeresőként sok értékes információ szerezhető a tanácsadóktól egy-egy állásinterjú során. Például az önéletrajzról, a szóba jöhető munkákról, a fejlesztésre szoruló kompetenciákról vagy éppen a versenyképes fizetési igényről.

4. Állami munkaügy

Tavaly nyáron indította el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) a Virtuális Munkapiac nevet viselő álláskeresést segítő szolgáltatását. A http://vmp.munka.hu oldalon a munkaügyi kirendeltségek adatbázisa jelenik meg. (Az NMH december végén megszűnt, de a szolgáltatás tovább működik.) Jelenleg több mint 7 ezer állás érhető el. Itt töbségében szakmunkás pozíciók pályázhatóak, a második legnagyobb csoportot a kereskedelmi, a harmadik a gyártáshoz kapcsolódó munkák adják. A keresőben találomra Győrt beírva 89 ajánlatot dobott ki a rendszer. Bolti eladótól kamionsofőrön át a mérnökig tart a skála.

A közszférába vágyóknak fontos forrás a kozigallas.gov.hu oldal. Itt jelenleg 1400 ajánlat található az egyetemi docenstől az óvodai dajkáig.

5. Állásbörzék

Ez az a fórum, amelyen rövid idő alatt sok céggel személyesen is kapcsolatba lehet lépni. Február elején már érdemes lesz figyelni a felhívásokat. Az egyetemi állásbörzék ugyanis február második felében startolnak és a tavasz végéig tartanak. Itt elsősorban hamarosan diplomázó fiatalokat keresnek a kiállítók. Kiemelném még a HVG Állásbörzét, amely műfajában a legnagyobb és nem csak egyetemistáknak, főiskolásoknak szól, hanem néhány éves szakmai tapasztalattal rendelkezőknek is. Az állások köre hasonló a nagy állásportálok kínálatához és a munkaerő-közvetítők kereséseihez. Az egyetemi állásbörzék közül a BME, a Corvinus és a Miskolci Egyetem karrierfórumát emelném ki.

Az egyetemek mellett szerveznek állásbörzét az állami munkaügyi kirendeltségek is egy-egy régió számára.

Létezik a hagyományos állásbörzéknek virtuális megfelelője. Ilyen például a Monster Virtuális Állásbörzéje a www.allas-expo.hu oldalon, amelyre félévente kerül sor. Korábban szintén tartott virtuális börzét a Profession, az egyetemek közül eddig egyedüliként az ELTE. A virtuális börze a hagyományos börze és az állásportálok ötvözete. Általában néhány napig tart, és chaten lehet kapcsolatba lépni a kiállító munkaadókkal.

Folytatás egy hét múlva.

December utolsó napjaiban sorra születnek az évi végi összegzések a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondoltam, elkészítem én is a saját válogatásomat. Számomra ezek voltak a munkaerőpiac legérdekesebb történései, trendjei, pillanatai 2014-ben. Ezúton kívánok Boldog és Karrierépítésben Sikeres Új Évet minden kedves olvasómnak! 2015-ben folytatjuk.

1.Törnek előre a robotok
A következő évek egyik legizgalmasabb és a munkavállalók számára legveszélyesebb rejtvénye, hogy melyek azok a szakmák/tevékenységek, amelyeket a robotok ki tudnak váltani. Idén sem volt hiány kísérletből. A Német Posta csomagküldő drónokat tesztel a szárazföld és egy északi-tengeri sziget között (hasonló a célja az Amazon webáruháznak is). A Microsoft főhadiszállását robot éjjeliőrök védik. A Skype szinkrontolmács-szolgáltatást próbál ki. Egy kaliforniai cégnél automaták írják az egyszerűbb híreket. Vajon valóban veszélyben lesznek a futárok, a tolmácsok, a biztonsági őrök vagy az újságírók? És akkor még nem is beszéltünk az autóiparban a betanított élőmunkát kiváltó gépekről vagy az e-kereskedelem fejlődésével megszűnő adminisztratív pozíciókról, eladói munkákról.

2. Nyugat-Európa nem kér a segélyturistákból
Az utolsó lökést Románia és Bulgária polgárainak szabad nyugat-európai munkavállalása adta meg az európai politikai döntéshozóknak. A leghangosabb a kérdéskörben David Cameron brit miniszterelnök. November végén bejelentett csomagjának értelmében fél év után távozniuk kell Nagy-Britanniából azoknak a külföldi EU-állampolgároknak, akik munkavállalás céljából érkeznek, de nem tudnak elhelyezkedni. A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az EU más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz.

Ehhez kapcsolódik, hogy Svájcban februárban a nép döntött minimális többséggel a bevándorlás korlátozásáról. Így aki utóbbi országban szeretne munkát vállalni, igyekezzen, mert hamarosan a népakarat a törvényekben is megjelenik.

3. Harcol az EU a fiatal munkanélküliség ellen
Európa továbbra is tehetetlen, egy nemzedék hiába keres munkát az iskolapadból kikerülve. Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal dologtalan: már nem tanul és nem talál munkát (nálunk a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék). Ennek jegyében hívta életre az EU az Ifjúsági garanciaprogramot. Ebben az EU-tagállamok kötelezték magukat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulás befejezését követően 4 hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Most indulnak a programok, sokat várnak ettől az európai döntéshozók.

4. Átlépte az 500 ezret a magyarországi LinkedIn-használók száma
Több posztban is foglalkoztam azzal, hogy a következő években az álláskeresésben egyre nagyobb szerepet játszik a közösségi média. Ezen belül is tör előre a LinledIn.com oldal. A magyarországi felhasználók száma augusztusban lépte át a félmilliós határt és gyorsuló ütemben bővül. A fejvadászoknál és a személyzeti szakembereknél már ez az egyik legfontosabb forrás a jelöltkeresésben és a pályázók ellenőrzésében.

5. Nem lehet vasárnap dolgoztatni a hazai kereskedelemben
Karácsony előtt átment a parlamenten a KDNP törvényjavaslata a vasárnapi zárva tartás bevezetéséről. A jövő év egyik nagy kérdőjele, hogy a március 15-i hatályba lépést követően miként alakul a kereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Egyes becslések szerint 15-20 ezres elbocsátásba is kerülhet a dolgozók szabad vasárnapja. Megússzák viszont a zárva tartást azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Nyitva tarthatnak a gyógyszertárak, a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, és a benzinkutak shopjai is.

6. Adómentes cafeteriaelem lett a lakáshiteltörlesztés Magyarországon
A munkavállalók számára az év egyik újdonsága áprilisban vált elérhetővé: néhány nappal a parlamenti választások előtt írta alá a nemzetgazdasági miniszter a munkaadói lakáshiteltörlesztésről szóló végrehajtási rendeletet, amellyel egy cég akár 5 millió forint adómentes támogatást adhat a munkavállalójának e célra (öt éven át értendő, évi 1 millió forintos maximummal), ami nem kis mértékben növelheti a munkavállaló elköteleződését a munkaadó iránt.

7. Magyarországon csökkent legjobban a munkanélküliség az EU-ban
A közmunka mindenképpen közrejátszott, ám akkor is figyelemre méltóak a számok.Egy év alatt 22 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség, öt országban nőtt, egy országban, Luxemburgban pedig nem változott. Ebben a kategóriában Magyarország az éllovas: nálunk tavaly szeptemberhez képest 2014 szeptemberéig 10,0 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a ráta. Utánunk Portugália és Spanyolország következik. Ezzel szemben Olaszországban 12,3 százalékról történelmi rekordszintre, 13,2 százalékra, Finnországban pedig 8,3 százalékról 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliség.

8. Bevezetik a minimálbért és a női kvótát Németországban
Néhány évvel ezelőtt egyikre sem fogadtak volna sokan. A kereszténydemokrata-liberális (CDU-FDP) koalíció 2013-as vége és a CDU-SPD nagykoalícós kormány hivatalba lépése azonban változást hozott a német politikában. Ezentúl 8,5 euró alatti óránkénti munkabért nem fizethet a munkaadó. Ez a Németországban munkát vállaló magyaroknak fontos információ. 2016-tól pedig a 200 főnél nagyobb részvénytársaságok felügyelőbizottságaiban kell legalább 30 százalékos részarányt biztosítani a hölgyeknek.

9. Sokkal kevesebb időt töltünk táppénzen
Az egyik legérdekesebb KSH-elemzés, amelyet az utóbbi időben olvastam. 2005 és 2013 között a táppénzen lévők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza Magyarországon. Míg 2005-ben egy betegség esetén átlagosan 30 napot töltött táppénzen egy munkavállaló, 2013-ban 6 nappal kevesebbet. A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a dolgozók hajlamosabbak lehetnek a táppénzes állomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni a táppénz összegét jelentősen csökkentő szabályozások, a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt. Azt azért a KSH hozzáteszi, hogy a dolgozók egészségi állapotának a javulása is tényező lehet. Utóbbiban szerintem kevesen hisznek látva-hallva más egészségi statisztikákat...

10. Emelkednek a fizetések Magyarországon
A bruttó átlagkereset január-októberben éves összevetésben 2,9 százalékkal, 234 400 forintra nőtt, ami a nulla körüli inflációt figyelembe véve ugyanakkora reálbéremelkedést is jelent. A minimálbér a hétfői megállapodás alapján a 2014-es 101 500 forintról 2015. január 1-től 105 ezerre, a garantált bérminimum 118 ezerről 122 ezer forintra nő. Persze ez sovány vigasz annak, akinek a bankszámlájára ugyanaz az összeg érkezik, mint tavaly ilyenkor.

Hogyan viselkedj a céges karácsonyi partin?

Címkék: munkahely

Itt van újra az évi végi vállalati rendezvények időszaka. A legtöbb helyen lesz valami: vacsora, beszélgetés, zene, italfogyasztás, vezetői összegzés, esetleg valamilyen játék, kísérőprogram. Nem árt azonban munkavállalóként résen lenni. Aki nagyon elengedi magát, kellemetlen következményekkel szembesülhet.

15 évvel ezelőtt Franz Beckenbauer a németek futball-legendája saját példáján tapasztalta meg, mi minden megtörténhet egy céges karácsonyi partin . A „Császár”, a Bayern München akkori elnöke - vélhetően néhány sör elfogyasztása után - kikezdett a klub egyik titkárnőjével, Heidivel, akivel egy idő után elvonult. Az éjszaka „eredménye” egy gyermek lett, a most már 14 éves Joel Beckenbauer. A hirtelen akció Beckenbauer második házasságának megromlásához, később váláshoz vezetett. Igaz, hosszú távon happy end a sztori vége, ugyanis három évvel később megszületett a második gyermek attól a bizonyos titkárnőtől, újabb három év múlva pedig összeházasodtak.

Franz Beckenbauer, felesége Heidi és fia Joel idén nyáron. Már nem bánják azt a bizonyos 1999-es Bayern München karácsonyi partit...

Biztosan akad még sok hasonló eset, a céges karácsonyi partik ugyanis számos meglepetést tartogatnak és a munkahelyen nem látott reakciókat hozhatnak ki a résztvevőkből. Felvetődik a kérdés: Miért tart ilyen rendezvényt a vezetőség? Miért nem osztja szét az erre kifizetett pénzt a munkavállalók között? Sokkal jobban örülnének ennek a karácsonyi meglepetésnek, mintsem együtt bulizni a felettesekkel.

Az év végi parti nem az értelmetlen pénzszórásról szól, sokkal inkább a munkatársak megtartásáról. A tét: milyen hangulatban vonulnak a kollégák a karácsonyi pihenőre? Jó kedvvel, az erőgyűjtés szándékával, azzal a céllal, hogy januárban újult erővel folytassák a munkát? Vagy hitehagyottan, fél szemmel az állásportálokra fókuszálva?

Az év végi parti jó alkalom az ügyvezető számára is, hogy jelezze, fontosak számára a dolgozók, erős a vállalat, senki ne féltse állását.

Munkavállalóként érdemes megfelelő körültekintéssel kezelni az eseményt. Könnyű ugyanis olyan bakikat elkövetni, amellyel hosszú időre eláshatod magadat. Melyek is ezek?

- Ne maradj ki belőle. Ugyan munkajogilag senki sem kötelezhető munkaidőn kívüli céges rendezvényen való részvételre, ne mondj nemet. Sokat ronthatsz cégen belüli pozíciódon.

- Ne csak a közeli kollégáiddal beszélj. Ez jó alkalom arra, hogy olyan vezetőket / munkatársakat is megszólíts, akikkel korábban kevés kapcsolatod volt. Ilyenkor minden vezető nyitottabb, könnyebben megközelíthető. A karácsonyi partiban csapatépítést látó cégek erre figyelnek: például játékos feladatokkal, nem fix ülésrenddel, vagy azzal, hogy a vezetők keresik a beszélgetést azokkal, akikről keveset tudnak.

- Félhivatalos eseményként tekints rá. A céges parti nem magánbuli. Még akkor sem, ha a cégvezetés azt kommunikálja, hogy most mindenki elengedheti magát. Fogd fel inkább félhivatalos eseménynek, amely a vidámságról szól. Viselkedés szempontjából sok függ persze a cégkultúrától. Egy huszonéves vezetők szervezte „startup-os bulin” más engedhető meg, mint ahol ötvenes, konzervatív urakból áll a menedzsment.

- Öltözz fel megfelelően. Ha nem vagy biztosak az elvárt öltözetben, inkább kérdezz rá előtte. (bár nem szokványos dress code esetén a vezetés ezt előre jelzi)

- Óvatosan az alkohollal. Csak annyit igyál, amennyi biztosan nem árt meg. A kontrollt vesztett dolgozó nagyon kellemetlen helyzetekbe sodorhatja magát. Még akkor is légy résen, ha a vezetés ivásra sarkall.

- Vigyázat a flörtöléssel. Ne most kezdj el kollégáiddal bizalmas viszonyt kialakítani, főleg ne a felettessel. (Bár Beckenbauerék példája mutatja, vannak kivételek). Gondold át azt is, mennyit osztasz meg magánéletedből a kollégákkal. A túlzott kitárulkozás veszélyes lehet.

- Ne most kérj béremelést. Nagyot hibázol, ha ilyenkor próbálsz meg a vezetőből fizetésemelést vagy előléptetést kicsikarni. Ez nem az a pillanat.

- Ne morgolódj, ha nem téged tüntettek ki. Gyakori, hogy a céges bulikon a legjobban teljesítőket különféle díjakkal jutalmazzák. Örülj a másik sikerének, gratulálj neki. Ne azt hangsúlyozd, hogy miért nem te kaptad.

- Légy tisztelettudó a főnökkel. A vezetőknek általában nagy az egójuk. Nem szeretnek alulmaradni, a beosztottakhoz képest rossz színben feltűnni, legyen az tánctudás, játékos feladatok vagy tájékozatlanság egy-egy téma kapcsán. Ha valamiben jobb vagy a főnöknél, mutatkozz szerénynek, kicsit vegyél vissza önmagad ünnepléséből.

- Ne próbáld meg átverni a céget. A legtöbb céges rendezvény költségeit a munkaadó fizeti, ugyanis ő hívta meg ünnepelni a munkavállalóit. Megesik azonban (ez sem túl jó üzenet), hogy a vezető korlátokat állít fel: például a röviditalt, a cigarettát mindenki maga fizeti. Tartsd magad ehhez, ne próbáld meg átverni a céget.

A Facebookon itt vagyok elérhető.

Feltettem az alábbi kérdést, amelyre december 15-én hétfő 10.30-ig összesen 374 válasz érkezett. Ezek szerint a válaszadók 70 százalékánál (263 válaszadó) lesz valamilyen céges rendezvény karácsony előtt, 28 százaléknál (105) nem. Köszönöm a közreműködést!

Jobb-Állás Blog

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral rendszeres frissítésben. Minden véleményt, témajavaslatot várok emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. Alkossunk egy jó közösséget!

Karácsony Zoltán

Karrierblogger és állás- piaci szakújságíró vagyok.

impresszum